Visszautasította a nepáli ellenzék Gianendra király párbeszédre tett ajánlatát – ez volt a legutóbbi fejleménye a himalájai országban tíz napja zajló tüntetéseknek. Az április 6-a óta tartó tömegmegmozdulásoknak 4 halálos áldozata volt, 1600 demonstrálót vettek őrizetbe. A király csütörtöki televíziós beszéde utáni, pénteki megmozdulásokon nem történtek nagyobb incidensek, 20 embert vettek őrizetbe – tudósít a BBC.
A nagyobb politikai pártok demonstrációjára azután került sor, hogy az uralkodó televíziós beszédet intézett népéhez csütörtök éjjel, párbeszédre szólítva az ellenzéket és megnyitva az utat a választások kiírása előtt.
Csakhogy az ellenzék a király fejét akarja. Azóta, hogy Gianendra 2005 februárjában puccsszerűen magához ragadta a hatalmat és menesztette a kormányt, melyben a legerősebb párt a kommunistáké volt, majd jómaga alakította meg az új kabinetet, az ellenzék nem látja legitimnek a hatalmat. Most úgy látják: az ellenzékkel folytatott tárgyalások megkezdése csak ürügy arra, hogy a király megőrizze pozícióját. A BBC-nek nyilatkozva a legerősebb párt, a Nepáli Kongresszus Párt képviselője kijelentette: véget akarnak vetni az önkényuralmi monarchiának.
Hogyan tovább?
Gianendra a választások egy éven belül való lebonyolítását sürgeti, ám mind az ellenzék, mind a nemzetközi közvélemény szerint irreális lenne a választások kiírása a jelenlegi politikai feltételek mellett. Az ellenzék jelezte, hogy bojkottálni fog voksolás esetén.
Késeinek tűnik tehát az uralkodó tárgyalási ajánlata, s kétséges, mennyire veszi komolyan a helyzetet. A Hindustan Times megjegyezte: „Míg Nepál válságba került, általános sztrájkkal, tömegtüntetésekkel, míg sebesültek lepik el a kórházakat, Gianendra így is talált szórakozási lehetőséget”. A lap arra utal, hogy a király csak a zavargások kitörése után hat nappal, április 12-én tért vissza az ország egyik kedvelt üdülőkörzetéből. A South China Morning Post több történelmi párhuzamot idézve az 1990-es „népek tavaszát” idézi, amikor az önkényuralmat Nepálban elsodorták a tömegtüntetések.
Az 1990-es párhuzam egy lényeges szempontból nem állja meg a helyét: bár az ellenzék tagadja, hogy a maoisták beszivárogtak volna soraikba, egyértelmű, hogy a kommunista államot akaró, s e célból 1996 óta permanens felkelést hirdető lázadó csoportok a maguk pecsenyéjét sütögetik a zavargások által az utcákon lángra kapott tüzeknél. Az Economist című brit lap is emlékeztet, hogy az ellenzék nem tudott megegyezni ezzel a szélsőséges fegyveres csoporttal, nem beszélve arról, hogy az elmúlt hét zavargásait részben a koordinálatlan, esztelenül pusztító és gyújtogató utcai bandák tartották a kezükben. A politikai megoldás nem látszik, a válság elhúzódhat – véli a brit lap.
A kommunista fordulat veszélye
A nepáli vezetés terrorista csoportokként tartja nyilván a maoistákat, akik a tömeges elégedetlenség kitörésekor a főbb közlekedési csomópontok és utak blokád alá vonását, s megkezdték az emberek „agitálását”, hogy ne fizessenek adót a kormányzatnak.
A maoista képviselők 1996-ban sajátmaguk vonultak ki a civilizált közéletből, mikor a törvényes voksoláson mindössze 9 mandátumot szereztek. Azóta mozgalmuk szervezett, fegyveres harcot folytat a hatalom totális megszerzése érdekében. Példaképük a perui Fényes Ösvény, céljuk egy marxista állam megvalósítása; „küzdelmüknek” eddig több mint 11 ezer halálos áldozata van.
Eszközökben ritkán válogatnak: 2005 júniusában felrobbantottak egy zsúfolt autóbuszt, ez év elején bombát hajítottak egy rendőrőrsre. A lakosság átnevelését már most megkezdték, így 2005 szeptemberében több száz iskolás gyermeket raboltak el, majd miután kioktatták őket Marx, Lenin és Mao tanaira, szabadon engedték a nebulókat.
A maoista fegyveresek többször blokád alá vonták a fővárost és az ország területének mintegy 40 százalékát ellenőrzik. A választások kiírásának elvetésében az ő követeléseik is teljesülnek, hiszen a kommunisták eleve nem támogatják a szabad választásokat. Ehelyett alkotmányozó nemzetgyűlést hívnának össze, melyben – legalábbis ami az ő szándékaikat illeti – a marxista állam közjogi alapjait szeretnék lefektetni.
BBC, The Economist, The Hindustan Times
Köcsögök, elküldtem őket a k.rva anyjukba, Dunába lökném az összeset - ez Magyar Péter véleménye a sajtóról