Nukleáris támadás Irán ellen?

Nem tartotta kizártnak a perzsa államra mért atomcsapást George Bush amerikai elnök. A moszkvai kudarc ellenére Nagy-Britannia és az Egyesült Államok erőteljes fellépést tükröző határozaton dolgozik, míg Oroszország és Kína kevésbé hisz a szankciók erejében. A brit külügyminiszter szerint az USA nem készül atomcsapásra Irán ellen.

Ha nem is mondta ki, de egy újságírói kérdésre válaszolva nem zárkózott el az amerikai elnök az elől, hogy országa nukleáris csapást mérjen a perzsa állam atomerőműveire.

Amikor egy újságíró azt kérdezte: milyen lehetőségeket mérlegel Washington Iránnal szemben, „beleértve az iráni atomlétesítményekre mért nukleáris csapás lehetőségét is”, Bush megismételte egy korábbi mondatát, miszerint „minden lehetőséggel számolnak”. Hozzátette: diplomáciai úton szeretnék megoldani a válságot, és „keményen dolgoznak ezen a megoldáson”.

Bush nem rejtette véka alá, hogy az iráni „dosszié” lesz az egyik fő csapása az Egyesült Államokba mai nap során látogatásra érkező Hu Csin-tao kínai államfővel csütörtökön folytatott megbeszéléseknek.

A Fehér Ház rózsakertjében tartott keddi sajtótájékoztatóján Bush egységes fellépésre sürgette azokat az államokat, akik „felismerték annak kockázatát, hogy Iránnak nukleáris fegyvere lehet”. Kijelentette: szorosabban együttműködnének Nagy-Britanniával, Franciaországgal és Németországgal.

A britek szerint a diplomáciai megoldáson dolgoznak

Elvetette a hivatalos látogatáson Szaúd-Arábiában tartózkodó brit külügyminiszter szerdán annak gondolatát, hogy az Egyesült Államok katonai csapást mérne Iránra. Való igaz, hogy Washington „nem mondott le egyetlen lehetőségről sem, de a gyakorlatban George Bush amerikai elnök és Condoleezza Rice külügyminiszter is megmondta, hogy a diplomáciai megoldáson dolgoznak éppoly határozottan, mint az európaiak, Oroszország és Kína” – jelentette ki Jack Straw Rijádban újságírók előtt.

A brit külügyminiszter, aki kedd este érkezett kétnapos látogatásra a sivatagi királyságba, előzőleg a BBC brit kereskedelmi adónak úgy nyilatkozott, hogy Teheránnak – noha ezen mesterkedik – nem sikerül megosztania a nemzetközi közösséget az atomprogram ügyében.

Janus-arcú Moszkva

Míg Nagy-Britannia és az Egyesült Államok erőteljes fellépést tükröző határozaton dolgozik arra az esetre, ha Irán nem állítja le urándúsítási törekvéseit az ENSZ Biztonsági Tanácsa által megszabott április 28-i határidőre, Oroszország és Kína kevésbé hisz a szankciók erejében.

A diplomáciai megoldás esetleges sikerét nem a legfényesebb színben tünteti fel a kedden, Moszkvában kudarcba fúlt tanácskozás, melynek során az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja (az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Kína, Franciaország, Oroszország) és Németország próbált közös nevezőre jutni Teherán ügyében. A megbeszélésen semmiféle döntést nem tudtak hozni a résztvevők. Moszkva és Peking továbbra is a „diplomáciai megoldás” híve, tehát elleneznek minden, Irán ellen megfogalmazandó ENSZ-szankciót.

Ugyanakkor a tanácskozás utáni napon, szerdán Szergej Lavrov orosz külügyminiszter felhívta Iránt, hogy hagyjon fel urándúsítási kísérleteivel, ellenkező esetben a nemzetközi közösség „sürgős lépéseket” tesz a perzsa állam ellen.

Jacques Chirac francia elnök szerdán szintén szót emelt Teherán ügyében, kijelentve: „nem kívánatos”, hogy Iránnak atomfegyvere legyen. Az egyiptomi látogatáson tartózkodó, szintén atomhatalomnak számító ország vezetője ugyanakkor nyitva hagyta a tárgyalásos megállapodás lehetőségét is Irán számára az Al Ahram című egyiptomi lapnak adott nyilatkozatában.