Az Egyesült Államok azt reméli, hogy Irán és Észak-Korea követi Líbia példáját, mellyel Washington most normalizálta kapcsolatait, s szintén feladják nukleáris ambícióikat.
Ahogy 2003 fordulópontot jelentett a líbiai nép számára, úgy 2006 is fordulatot hozhat Irán és Észak-Korea népeinek – nyilatkozott Rice a Líbiával való kapcsolatok rendezésének bejelentését követően. Szerinte politikájuk megváltoztatásával ezek az országok is hasonló stratégiát tudnának követni, ami lényegi változást jelenthetne a nemzetközi béke és biztonság szempontjából, és népeik is számos előnyhöz jutnának.
A jégkorszak után
25 éves „jégkorszak” után látványos enyhülés következett be Washington és Tripoli kapcsolatában hétfőn, amikor Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter bejelentette, hogy az Egyesült Államok visszaállítja a diplomáciai kapcsolatokat a Moammer Kadhafi vezette Líbiával, s hogy levette az arab államot a terrorizmust támogató országok feketelistájáról.
2003-ban Tripoli elállt tömegpusztító fegyvereket gyártó programjától. Rice most erre a lépésre hivatkozva jelentette ki: segítséget nyújtanak Líbiának abban, hogy visszatérjen a nemzetközi közösséghez. A külügyminiszter hozzátette, hogy az amerikai–líbiai kapcsolatok új fejezetéről beszélhetünk.
Az AP megjegyzi: a Bush-adminisztráció lépésére egy olyan időszakban került sor, amikor Washington a főbb olajtermelőkkel kialakított viszonyának javítására törekszik, főleg az olaj hordónkénti árának emelkedése okán.
Abdurrahman Salgam líbiai külügyminiszter ugyanakkor az utóbbi öt év tárgyalásainak eredményeként beszélt a fordulópontról. Kijelentette: a politikában nem beszélhetünk „jutalomról”, ott csak érdekek léteznek.
Kárpótlás Lockerbie-ért
Amerika újra nyitja nagykövetségét Líbiában, ahol jelenleg csak egy, az enyhülés jegyében 2004-ben nyitott kapcsolattartási irodát tart fenn – derült ki Rice szavaiból. Washington 1980 óta nem tart fenn diplomáciai kapcsolatot Líbiával, azt követően, hogy 1979-ben tüntetők dúlták fel az amerikai nagykövetséget Tripoliban.
Líbiát a Reagan-kormányzat többek közt egy nyugat-berlini, az amerikai katonák által közkedvelt lemezbolt elleni támadásért tette felelőssé. A merényletben két katona életét vesztette. Ronald Reagan amerikai elnök a „lator államok” közé sorolta Líbiát, és több légitámadást rendelt el Tripoli ellen 1981-1986 között. Szintén Líbia került gyanúba 1988-ban a Pan Am 103. számú járata ellen a skóciai Lockerbie-nél elkövetett, 270 halálos áldozatot követelő támadással kapcsolatban. Nem alaptalanul: az arab állam kormánya 2003 augusztusában vállalta a felelősséget a merényletért, s egy Washingtonnal kötött megállapodás nyomán 2,7 milliárd dolláros alapot hozott létre az áldozatok hozzátartozóinak kárpótlására. Tripoli minden érintett családnak 10 millió dolláros kártérítést fizetett (így egy magyra famíliának is). Cserébe az Egyesült Államok kérte az ENSZ BT-t, hogy oldja fel a Líbiával szemben hozott szankciókat. Líbia már 1999-ben megnevezte a gép felrobbantásáért felelős ügynököt. Egy skót bíróság ezt követően életfogytiglant szabott ki Mohmed al-Megrabi fejére.
Tripolit gyanúsították az UTA légitársaság Brazzaville és Párizs között közlekedő DC10-es gépének felrobbantásával is. 1989 szeptember 19-én a merényletben 156 utas és a személyzet 14 tagja vesztette életét Niger egy sivatagos vidéke fölött.
A fordulat
Az amerikai-líbiai kapcsolatokban akkor állt be jelentős javulás, amikor 2003 decemberében az amerikaiak elfogták Szaddám Huszein volt iraki elnököt. Kadhafi ekkor megváltoztatta politikáját és jelezte, hogy együttműködik az USA-val a terroristák felkutatásában és nukleáris programja ügyében. A BBC információi szerint rövidesen Líbia nyújtott segítséget nyugati hírszerző ügynökségeknek egy illegálisan működő pakisztáni nukleáris hálózatról szóló információkkal.
Líbia 2004-ben csatlakozott a vegyi fegyverekről szóló nemzetközi konvencióhoz, és a nemzetközi megfigyelők előtt megsemmisített 3600 vegyi fegyvert valamint Scud-rakétáinak egy részét, korlátlan hozzáférést biztosítva a nemzetközi felügyelet embereinek biológiai fegyvereket előállító üzemeihez.
Fayez Jibril líbiai ellenzéki vezető, aki jelenleg Egyiptomban él, úgy vélte: az amerikai-líbiai kapcsolatfelvétel nem oldja meg az emberi jogok meglehetősen siralmas helyzetét Líbiában, ahol Kadhafi rezsimje nem teszi lehetővé a véleménynyilvánítást és az alkotmányos berendezkedést.
AP, BBC, AFP
origo.hu
Két ember meghalt szén-monoxid-mérgezésben Veszprém vármegyében
