Sírva távozó izraeliek: a Hezbollah győzelme?

Bár Izrael jelezte: akár hónapokig Dél-Libanonban marad a hadsereg, a százával hazatérő katonák már a háborús cselekmények lezártát jelzik. A lakosság megkezdte a visszatérést a továbbra is biztonságtalannak ítélt dél-libanoni területeken, míg a Hezbollah által korábban támadott észak-izareli településeken is előjöttek az óvóhelyekről.

2006. 08. 16. 9:42
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Százával hagyják el az izraeli katonák a libanoni határt – egyesek szélesen mosolyogva és öklükkel hadonászva, mások sírva vagy sebesült társaikat támogatva, miután létrejött az ingatag tűzszünet a Hezbollahhal – tudósít az AP.

A csapatok izraeli zászlókat lengetve térnek haza, az egyik egység egy ősi héber dalt énekelt, melynek szövege: „békét hoztam neked.” Egy tizenéves lány virágot osztogat a hazatérő katonáknak és megköszöni nekik, hogy megvédték a hazáját. Sok hazatérő katona aziránt érdeklődik: sikerült-e elérni a foglyul ejtett izraeli katonák kiszabadítását.

Ki nyert?

A fegyverszüneti megállapodás kidolgozása felgyorsulhat a következő napokban.

A nemzetközi közösség támogatja az ENSZ-erők Dél-Libanonba telepítését, ám továbbra sem világos, milyen gyorsan sikerül egy, a jelenleg összesen 2000 fős alakulatnál komolyabb haderő felvonultatása az Izrael által 34 napja lerohant válságzónában. Az AP hozzáteszi: a Szíria és Irán, a „gerillacsapatok pártfogói” bejelentették, hogy a Hezbollah megnyerte az Izraellel vívott háborút.

15 ezer kéne a 3500 békefenntartó helyett

Az ENSZ tervei szerint mintegy 3500, jól felfegyverzett katonát küldenek dél-Libanonba a világszervezet részéről. Hedi Annabi, a békefenntartásért felelős főtitkár-helyettes viszont a „politikai akarathoz” kötötte az ENSZ katonáinak mozgását, beleértve a jelenleg a helyszínen állomásozó 2000 fős erőét is. Mindeközben Törökország, Malajzia, Pakisztán és Franciaország jelezte: 15 ezer fős nemzetközi alakulatot kell a helyszínre küldeni; számos ország, közöttük Indonézia is támogatta a kezdeményezést.

Németország csütörtökön terjeszti elő az ENSZ-ben a nemzetközi békefenntartó erőkre vonatkozó javaslatát. A Der Tagesspiegel című napilap szerint lehetséges, hogy a német haditengerészet is részt vesz Libanon és Izrael tengeri határainak ellenőrzésében.

Visszatér a lakosság

Dél-Libanonba tízezrek térnek vissza, míg Izrael „biztonságtalannak” nyilvánította a határhoz közeli területeket. Az ENSZ-erők is figyelmeztetik a még mindig fennálló veszélyre azokat a segélyszervezeteket, melyek a súlyos gyógyszerhiány enyhítése céljából indítanak vakmerő akciókat a zónába.

Észak-Izraelben a Hezbollah rakétatámadásai elől elmenekült lakosok megkezdték a visszatérést házaikba, miután a határhoz közeli területeken a hadsereg újra megnyitotta a közúti forgalmat. A Hezbollah által támadott Kirját Semona városában, a határ közelében a lakosság előjött az óvóhelyekről, s megkezdte a romok eltávolítását.

A részleges izraeli visszavonulás már a libanoni csapatok tervezett telepítésének előkészítése jegyében zajlik: a megtámadott ország haderői a Litani folyó mentén foglalnak el állásokat.

Vizsgálóbizottság jöhet létre

Az izraeliek kétharmada támogatta, hogy alakuljon vizsgáló bizottság a libanoni háború kezelése ügyében – ez derült két szerdán nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatásból. A Maariv és a Jediót Ahronót című napilapokban közölt felmérés szerint 67, illetve 69 százalék kívánja a vizsgáló bizottság létrehozását, míg 28 százalék ellenzi azt. Az elmúlt hetek eseményei alaposan megtépázták Ehud Olmert kormányfő és Amír Perec védelmi miniszter népszerűségét. Kijutott a kritikákból Dan Haluc vezérkari főnöknek is, akinek jelentős presztízsveszteséget okozott az a keddi leleplezés, mely szerint röviddel a háború kirobbanása előtt részvényeket adott el a Tel-Avivi tőzsdén. Izraelben eddig két alkalommal alakult bíró által vezetett állami vizsgáló bizottság háborús ügyekben. Először 1973 októberét, a Jim Kippuri háborút követően, hogy kivizsgálják az izraeli hadsereg felkészületlenségének okait, majd 1982 szeptemberében, a libanoni háború idején, a Szabra és Satila menekülttáborokban elkövetett vérengzések után.

BBC, AP, AFP, Info Rádió

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.