A magyar demokrácia nem egészséges – írja a Washington Post

Távolról sem egészséges a magyar demokrácia – állítja szerkesztőségi cikkében a Washington Post. A tekintélyes amerikai napilap szerint ugyanakkor a magyar helyzet még rózsásnak mondható több más térségbeli országgal összehasonlítva.

Visszaesés Európában – ezzel a címmel közöl írást a Washington Post című tekintélyes amerikai napilap, amelyben a magyarországi helyzetet, valamint további négy térségbeli államét elemzi. Az írás leszögezi, hogy még az unión belül is idő kell a demokráciának ahhoz, hogy éretté váljon. A lap szerint az '56-os forradalom 50. évfordulójának megünneplése zavargássá alacsonyodott – ez pedig azt jelenti, hogy nem egészséges a magyar demokrácia.

Az őszödi beszéd és a jobboldal kesztyűs keze

Az újság emlékeztet arra, hogy a feszültség akkor pattant ki, amikor nyilvánosságra került a kormányfő egyik beszéde, amelyben elismerte, hogy a választási győzelem érdekében hazudott. A Washington Post az ellenzékkel kapcsolatban pedig azt írja: a jobboldal kesztyűs kézzel bánik a zavargások arcvonalában állókkal, a rasszistákkal, a szélsőséges nacionalistákkal.

A régióban van, ahol még ennél is rosszabb a helyzet

A napilap hozzáteszi, hogy a magyar helyzet még igencsak rózsásnak mondható több más, volt kommunista országgal összehasonlítva. Szlovákia esetében kiemeli, hogy nemrég még erőteljes piacgazdaságot építő politikája miatt dicsérték Pozsonyt, most pedig populista, autoriter és rasszista koalíció vezeti az országot, amely a megkezdett reformok leállítását ígéri.

Lengyelországról azt írja, hogy az országot vezető ikerpár legnevezetesebb lépése eddig az volt, hogy vérig sértették a szomszédos Németországot, és hogy támadást intéztek a központi bank függetlensége ellen. Csehországnak pedig 5 hónapja nincs kormánya – vázolja a helyzetet az amerikai lap. Bulgária esetében megjegyzi, hogy az ottani elnökválasztáson a jelenlegi államfő kihívója egy olyan ember, aki muzulmánokat és cigányokat sérteget.

Kényelmetlen az uniónak

A cikk szerint ez a lehangoló közép-európai politikai körkép kényelmetlenséget okoz az Európai Unióban, amely 2004-ben nyolc volt kommunista ország előtt nyitotta meg kapuját, jövőre pedig újabb két, egykori szovjet érdekszférába tartozó állammal bővül. „Többen azon tűnődnek, hogy vajon a – jelenleg még csak a kormányzás közelébe került – nacionalisták és rasszisták vezető pozícióba kerülhetnek-e néhány térségbeli államban, törést okozva ezzel az unió emberi jogok iráni elkötelezettségében” – olvasható a cikkben.

Mások a miatt aggódnak – írja a Washington Post –, hogy az Európai Unió intézményeinek átalakítása egyáltalán lehetséges lesz-e ilyen szalonképtelen és bizonytalan partnerekkel. Az intézményi reform hiánya pedig a közösség további bővítését veszélyezteti – emlékeztet az amerikai lap.

Túlzott a komor hangulat

A Washington Post cikke ugyanakkor túlzottnak tartja a komor hangulatot, hiszen a politikai nehézségek ellenére a térség gazdasága jól teljesít. Az írás szerint a populista és nacionalista erők pont az uniós csatlakozás kapcsán törtek elő ezekben az országokban: a csatlakozás érdekében ugyanis korábban számos engedményt kellett tenniük az államoknak; most azonban, hogy már bent vannak a közösségben, a felszínre került az ellenérzés egy szuperállamba való beolvadás ellen.

A Washington Post ugyanakkor optimista: szerinte ugyanis a politika vissza fog térni korábbi kerékvágásába, hiszen a térség országai, több mint 45 év zsarnokság után nem fogják könnyen feladni a nyugati típusú demokráciát és szövetségeket.