Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnök a repülőgép lépcsőjénél várta a pápát, majd a repülőtéren rövid megbeszélést folytattak. A találkozó után Erdogan elmondta, hogy XVI. Benedek támogatásáról biztosította Törökország európai uniós csatlakozását. „Azt mondta, nem vagyunk politikusok, de azt kívánjuk, hogy Törökország váljon az EU tagjává” – mondta Erdogan sajtóértekezletén, hozzáfűzve, hogy ő arra kérte az egyházfőt, hogy támogassa az ország EU-csatlakozását.
A német születésű Joseph Ratzinger bíboros, mielőtt pápává választották, tavaly azt mondta, hogy Törökország muzulmán lakossága miatt nem tartozhat az EU-hoz. Az Erdogannal folytatott megbeszélésen úgy fogalmazott, hogy Törökország hidat képez a vallások között, és a kultúrák közötti szolidaritásra szólított fel. „Ez (Törökország) egy demokratikus, iszlám ország és hidat képez. Pápaságom kezdete óta el akartam jönni Törökországba, mert szeretem kultúráját” – hangoztatta a pápa, aki látogatásával megpróbálja enyhíteni azt a dühöt, amelyet két és fél hónappal ezelőtti, az iszlám bírálataként értelmezett kijelentéseivel váltott ki a muzulmán világban.
A török kormányfő a pápának és kíséretének kifejtette, hogy az iszlám nem bocsátja meg az erőszakot, „az iszlám a béke és a türelem vallása, a szeretet vallása”. Erdogan szerint XVI. Benedek és kísérete egyetértett ezzel a nézettel.
A pápa kedden ellátogatott a modern Törökország atyjának tartott Kemal Atatürk mauzóleumába. Ezt követően Ahmet Necder Sezer török államfő fogadja a pápát, Vatikán állam vezetőjének minőségében. A legkényesebbnek ígérkező találkozó a nap végére került, a pápa ekkor találkozik Ali Bardakogluval, a török kormány vallásügyi hivatalának vezetőjével, aki kemény bírálatot fogalmazott meg vele szemben. A pápai látogatás ellen kedden néhány tucatnyi ember tüntetett az ankarai vallásügyi és kulturális minisztérium előtt.
A pápa törökországi látogatását a legszigorúbb biztonsági intézkedések kísérik, mivel a 78 milliós országban még mindig meglehetősen puskaporos a hangulat XVI. Benedek szeptemberi regensburgi beszéde miatt. Török illetékesek közlése szerint a biztonsági intézkedések még annál is szigorúbbak, mint George Bush amerikai elnök 2004-es látogatásakor. Mintegy háromezer rendőrt vezényeltek ki Ankara utcáira, s a repülőtérről a városba vezető mintegy harminc kilométeres utat már két órával azelőtt lezárták, hogy a pápa megérkezett.
Haghia Sophia: a legkockázatosabb állomás
A Haghia Sophia, a Szent Szófia görög nevét viselő székesegyház egy templom romjain épült fel a VI. században. A monumentális bazilika impozáns kupolájával a keresztény világ építészetének drágaköve, a világvallás egyik szellemi jelképe volt a bizánci birodalom elbukásáig, Konstanitinápoly 1453-as bevételéig.
A bazilikáról ekkor lekerült a kereszt, s eltávolították a keresztény jelképet is. Az épületet az Ottomán Birodalom egyik mecsetévé degradálták, igaz, a legmegbecsültebbek egyikévé. 1935-től, a modern török államot megalapító Kemal Attatürk hatalomra jutásától kezdve a laikus reformok jegyében megszűntek betiltották a templomban a vallási szertartásokat; az épületben múzeum nyílt.
A katolikus egyházfő tervezett isztambuli látogatása alatt bármely, a Haghia Sophiában tett félreérthető gesztust úgy értékelhetnek török nemzeti radikális körök, mint a keresztény visszakövetelésre, a török szuverenitás korlátozására utaló jelet – írja az AP.
MTI, radio.hu
origo.hu
Kiderült, hogy mi okozta a raktártüzet a Soroksári úton
