„Van tervünk. Tarts ki mellettünk és az ország jobb helyzetbe kerül” – George Bush amerikai elnök biztatása nem tűnik szükségtelennek a félidős kongresszusi választáson. Kedden megválasztják a képviselőház mind a 435 új tagját, az 50 tagú szenátus 33 tagját, valamint 36 kormányzóságot. A november 7-i megmérettetés során a demokratáknak 25 képviselőházi és hat szenátori széket kell megszerezniük – természetesen az eddigi helyek megtartása mellett – ahhoz, hogy a törvényhozás mindkét házában többségbe jussanak.
A vállalhatatlan elnök
Az amerikai hírtelevíziók politikai elemzői hétfő este, néhány órával a kongresszusi választások kezdete előtt szinte tényként kezelték, hogy a demokraták átveszik a képviselőház vezetését, a szenátus sorsát illetően azonban a sok helyen rendkívül szoros verseny miatt a várakozások eltérőek. A republikánusok az utolsó napokban-hetekben az elnöki ciklusokat megfelező, úgynevezett félidős választásokra nem jellemző módon, szokatlan mértékben felpörgették kampányukat.
George Bush hétfőn Floridában biztos republikánus győzelmet ígért a kongresszusi választásokon, miközben a népszerűtlen elnökkel nem volt hajlandó együtt mutatkozni a republikánus kormányzójelölt. Bár Bush a gyűlésen nem mutatta ki, hogy dühös vagy bosszankodik, a Fehér Ház megütközésének adott hangot amiatt, hogy Charlie Crist, a republikánus kormányzójelölt nem jelent meg a kampánygyűlésen. Crist, aki az elnök öccsének, a posztért többször nem indítható Jeb Bushnak a helyére pályázik, azzal mentette ki magát, hogy Pensacola térségében biztos a támogatottsága, ezért inkább Palm Beach körzetébe igyekezett szavazatokat gyűjteni.
Nincs még veszve?
Az Amerikában nagy tekintélynek örvendő közvéleménykutató cég, a Pew Research Center legutóbbi adatai szerint a demokratákra a szavazók 47, a republikánusokra 43 százaléka adná le voksát. A Gallup/USA Today 51 százalékosra becsülte a demokrata, 44 százalékosra a republikánus esélyeket. Figyelemre méltó fordulat viszont, mutat rá a Pew-t vezető Andew Kohut, hogy a republikánus szavazók voksolási hajlandósága első ízben múlja felül a demokrata bázisét.
A félidős választásokon hagyományosan alacsony, 40 százalék körüli részvétel; a szemben álló táborok ilyenkor nagy számban küldik aktivistáikat az urnákhoz, akiknek tömeges megjelenése eldöntheti a megmérettetést, megszerezve a döntő szavazatokat . Nem minden öntudatosság nélkül Bush arra bíztatta híveit, hogy azért támogassák a republikánusokat, mert így lehet a nép többségi képviseletét megtartani ebben az országban. A republikánusok, úgy tűnik, feladták az elitista stratégiát és mozgósították teljes szavazóbázisukat. A demokraták is próbálkoztak ezzel, de nem értek el hasonló sikereket.
„Népszavazás Irakról”
A közvélemény-kutatások már nyáron jelezték, hogy az amerikaiak több mint fele borúsan tekint az Irakban követett stratégiára, és feltehetően nem vidíthatja fel őket az a friss amerikai titkosszolgálati jelentés sem, amely szerint az iraki konfliktus tovább fokozta a világméretű terrorizmust. A Cato Institute részéről John Samples rámutat: a választás népszavazás is egyben az iraki háborúról. Hozzáteszi: 2004-ben a háború jelentős szavazatmennyiség elvesztését okozta az elnöknek, ám Bush akkor nyert és nem vette figyelembe az intő jeleket.
A demokraták szerint a republikánusok vakon követik Bush „elrontott iraki politikáját”, s most itt az idő, hogy a demokrata szavazók megálljt parancsoljanak.
Barack Obama demokrata szenátor Illinoisban úgy fogalmazott: országszerte azt mondják az emberek, hogy itt az idő a változásra. A mai napon Amerikában kiderül: jól ítélte-e meg a helyzetet.
BBC, Le Figaro, Info Rádió
origo.hu
Két ember meghalt szén-monoxid-mérgezésben Veszprém vármegyében
