Alkalmi bizottság vizsgálja Magyarországon a kormányellenes utcai tüntetések hullámát, melyek a rendőrséggel való összecsapáshoz vezettek szeptemberben és októberben. Nick Thorpe, a BBC budapesti tudósítója a kilenctagú bizottságot vezető Gönczöl Katalinnal készített interjút, melyet a budapesti tüntetések utóhangjait elemző cikkében többször is idéz a szerző.
A bizottságot az a Gyurcsány Ferenc állíttatta fel, aki beismerte, hogy a kormány folyamatosan hazudott – jegyzi meg cikkében Thorpe.
A BBC-nek azután nyilatkozott Gönczöl, hogy feloldották titoktartási kötelezettségét. Gönczöl érzékeny azokra a kritikákra, melyek a bizottságot egyoldalúsággal vádolják. „Szeretném elmondani, hogy a kormány iránti lojalitásom igen alacsony. Vagy egyáltalán nincs – mondja, kissé ideges nevetéssel” – idézi fel Thorpe a beszélgetést.
Gönczöl kiemeli: a bizottság kilenc tagjából nyolc egyetemi tanár. Naponta visszamennek a bizottságból az egyetemre, annak a biztos tudatában, hogy ott találkoznak a diákokkal, amely a legkritikusabb csoport Magyarországon.
Nem Gönczöl munkája
A brit tudósító utal Sólyom László köztársasági elnökre, aki mint Thorpe fogalmaz, sok magyarral együtt azzal vádolja Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt, hogy személyes felelősség terheli az országban kialakult morális válság okán. Arra a kérdésre, hogy Gönczöl a bizottság által feltártak alapján felelősnek tartja-e Gyurcsányt, így válaszolt: „Ez nem az én feladatom.” Gönzöl kijelentette, ajánlásaik csak arra szolgálnak, hogy tanácsként szolgáljanak egyes szakmák, embercsoportok, személyek felelősségének megállapításakor.
Szikinger István alkotmányjogász kijelentette: éppen attól tart, hogy a bizottság társadalmi problémák elemzésével foglalkozik a felelősök megnevezése helyett – idézi a BBC.
Gönczöl Katalin arra hivatkozott, hogy számos információhoz nem férhet hozzá, a kormány sok kulcsfontosságú dokumentumot 30, illetve 80 évre titkosított.
Miféle brutalitás?!
Nem tudom, volt-e rendőri brutalitás – jelenti ki a forradalom félévszázados évfordulóján történtekről Gönczöl, hozzátéve: „Lehet, voltak bizonyos események”, melyeket ki fognak vizsgálni. A BBC felidézi, hogy október 23-án a rohamrendőrség, gyakran fejmagasságban, gumilövedékek százait lőtte a tömeg közé, s a sebesültek közül ketten részben megvakultak.
Lehet, hogy Gönczöl feladatát megkönnyíti az ORFK vezetője: Bene László ugyanis november 29-én külföldi újságírók előtt elismerte, hogy több rendőr törvénysértő magatartást tanúsított – fogalmaz Thorpe. Bene kijelentette: olyan rendőri intézkedéseket láttak, amelyek egyértelműen nem állják ki a törvényesség próbáját. Ezek a rendőrök törvényt sértettek, azonosításuk után eltávolítják őket – így Bene, aki arról is tájékoztatott, hogy a videofelvételek nyomán 8 esetet a főügyészségre továbbítottak. Csakhogy a rendőrök azonosítását akadályozza, hogy aznap nem hordtak azonosító számot, egymást pedig, közmondásos összetartással, csak vonakodva nevezik meg.
Nem kellenek a szemtanúk
A rohamrendőrség beavatkozási helyszínein a rendőrség nyilvánvalóan ütlegelte a védtelen embereket, akkor is, amikor azok már a földre kerültek, ezt világszerte közvetítették a televíziók – írja a BBC. A rendőrségen és a főügyészségen túl a Gönczöl-bizottság is felkért négy emberjogi szervezetet, hogy szolgáltasson bizonyítékokat az erőszakról.
A bizottság nem hallgat meg szemtanúkat, így a főügyészség, a rendőrség és az emberjogi szervezetek adataira támaszkodik – derül ki a BBC cikkéből. Gönczöl mindeközben reménykedik, hogy munkájukat a valós tényekre alapozva, elfogulatlanul, a megosztott Magyarországra jellemző indulatoktól mentesen tudja elvégezni.
Forrás: BBC
origo.hu
Menczer Tamás: Ilyen, amikor kiderül az igazság! - videó
