A most 57 éves terroristanő az Aichach börtönből szabadult vasárnap, szabadon engedésének tényét a BBC érdeklődésére a börtönhatóságok is megerősítették.
Monhaupt a hírhedt Vörös Hadsereg Frakció (RAF) terrorszervezet vezető személyiségeként ötszörös életfogytiglani büntetést kapott; ahhoz, hogy szabadlábra helyezhessék, mindegyik büntetése törvényben megszabott minimális részét le kellett töltenie.
A terroristanőt, akit Németország legveszedelmesebb asszonyaként is emlegetnek, összesen kilenc ember meggyilkolásáért ítélték el. Részt vett Hanns-Martin Schleyer, a német gyáriparos-szövetség elnökének elrablásában és meggyilkolásában, emellett több gyilkossági kísérlettel is megvádolták.
Szintén küszöbön áll a másik Vörös Hadsereg Frakció-tag, Christian Klar szabadon engedése. Klar a német köztársasági elnökhöz adott be kegyelmi kérvényt. Brigitte Monhaupt ezzel szemben soha, egyetlen alkalommal sem tanúsított megbánást. Az általa is irányított, a szocialista és kommunista mozgalmakhoz hasonlóan Karl Marx eszméit követő csoport legalább 30 embert gyilkolt meg Németországban.
Támogatta őket a balos értelmiség
A 60-as évek marxista diákmozgalmaiból a szélsőbalos eszmék iránt fogékonyságot szerezve Andreas Baader és Gurdun Enssil terrorista indíttatású cselekedeteit eleinte az ösztönözte, hogy a rendőrség egy tüntetésen lelőtt egy Benno Ohnesorg nevű diákot a perzsa sah elleni tüntetésen. Később Ulrike Meinhof, a német médiában jól ismert újságíró ekkor csatlakozott hozzájuk, s a „föld alá” vonulva a csoport fő ideológusa lett. Az alapítókat 1972-73-ban letartóztatták, de az akciók nem értek véget. Kezdetben olyan, a szélsőséges baloldali ideológiák felé hajló neves értelmiségiek is rokonszenveztek velük, mint Jean-Paul Sartre vagy Heinrich Böll.
1977-ben a RAF elrabolta és meggyilkolta Hanns-Martin Schleyert, a német gyáriparosok szövetségének elnökét, míg egy, a szervezettel együttműködő palesztin kommandó egy német utasszállító gépet térített el a szomáliai Mogadisuba. Meinhof már halott volt, 1976-ban öngyilkos lett cellájában, mint ahogy nem élt ekkora a szervezet másik tagja, Holger Meins sem, aki éhségsztrájkja következményeként végezte 1974-ben.
A gépeltérítést – akárcsak Schleyer elrablását – a börtönben ülők kiszabadítására szervezték, ám az kudarcot vallott, a repülőgépet megostromolta a német rendőrség különleges kommandója. Az ostrom éjszakáján a stammheimi börtönben levő RAF-vezetők, Baader, Ensslin, valamint Jan-Carl Raspe öngyilkosságot követtek el. Németországban sokan vitatják, hogy öngyilkosságról, vagy politikai gyilkosságokról volt-e szó.
Mohnhauptot 1982 novemberében fogták el. A RAF 1998-ig folytatta harcát az „imperialista rendszer” ellen, ekkor feloszlatta önmagát.
BBC, AP, AFP, HVG
origo.hu
Menczer Tamás: Ilyen, amikor kiderül az igazság! - videó
