Bocsánatot kértek a britek Irántól?

Csütörtök délután megérkezett Londonba az Iránban fogva tartott 15 brit tengerész. A katonák csaknem kétheti fogság után nyerték vissza szabadságukat. Tony Blair kijelentette: nem kötöttek alkut Iránnal, Teherán ugyanakkor állítja: bocsánatkérő levelet kaptak Nagy-Britanniától, mielőtt szabadon engedték volna a katonákat.

A katonák, akiknek szabadon engedését általános meglepetésre Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök jelentette be előző napi sajtóértekezletén, a British Airways menetrendszerű teheráni járatán érkeztek délután a londoni Heathrow repülőtérre. Itt a királyi haditengerészet két Sea King helikopterébe szálltak át, amelyek egységük délnyugat-angliai támaszpontjára szállították őket; itt vártak rájuk családtagjaik is.

Tony Blair két nyomtávot emleget

Tony Blair brit miniszterelnök a katonák hazaérkezésével egy időben, a Downing Street-i kormányfői hivatal előtt adott sajtónyilatkozatában először a Bászra környékén pokolgépes merényletben aznap meghalt négy brit katonáról szólt. Kijelentette: jóllehet, egyelőre túl korai annak megítélése, hogy e merényletet olyanok követték-e el, akiket az iráni rezsimből támogat valaki, az összképből azonban az derül ki, hogy „az iráni rezsimen belül legalábbis egyes elemek„ támogatják, pénzelik és fegyverrel látják el az iraki terrorizmust.

A kormányfő szerint a brit katonák elfogása után London „két nyomtávon haladó” stratégiát követett: egyrészt nyílt volt a kétoldalú párbeszédre Iránnal, másrészt nemzetközi támogatást és nyomásgyakorlást mozgósított az ENSZ-ben és az EU-ban, valamint az Egyesült Államok és más szövetségesek körében.

Blair szerint „igencsak naiv„, aki azt gondolja, hogy a brit katonákat szabadon engedték volna e két stratégiai elem jelenléte nélkül is. A katonák szabadulása érdekében London nem kötött semmilyen alkut vagy „mellékmegállapodást” Iránnal, mondta ugyanakkor.

London bocsánatot kért?

Irán bocsánatkérő levelet kapott Nagy-Britanniától, mielőtt szabadon engedte volna a 15 brit katonát – idézte ugyanakkor csütörtökön a teheráni állami televízió Ali Akbar Velajatit, Irán legfőbb vallási és politikai vezetőjének külpolitikai tanácsadóját.

Vitatott vizeken estek fogságba

Irán március 23-án azzal az indokkal fogta el a Perzsa-öbölben a brit királyi haditengerészet Cornwall nevű fregattjához tartozó járőregységet, hogy az ellenőrzési tevékenység közben iráni vizekre hatolt be.

Teherán többször is bocsánatkérést követelt Londontól a brit katonák szabadon engedése fejében, és több olyan kijelentés is elhangzott iráni részről, hogy a briteket kémkedés címén akár bíróság elé is állíthatják. A brit hadvezetés és a kormány azonban következetesen kitartott azon álláspontja mellett, hogy a járőr végig iraki tengeri területen volt.

Bosszút állt Teherán?

Brit lapértesülés szerint az irániak által elfogott haditengerészek őrizetbe vétele mögött Teherán bosszúja állhat. A The Independent emlékeztet arra, hogy januárban az amerikaiak Irakban, pontosabban a kurdisztáni Erbilben razziát hajtottak végre egy iráni iroda ellen. Öt személyt kémkedés vádjával őrizetbe vettek. Az amerikaiak azonban valójában két magas rangú iráni illetékest akartak kézre keríteni, de végül nem tudták elfogni őket. A Pentagon cáfolta az állítást, az amerikai védelmi minisztérium szerint azokat fogták el, akik az iraki kormány ellen szervezkedtek.

A lap szerint nyilvánvaló, hogy London és Teherán a hét elején már közvetlenül is tárgyalt egymással a foglyok ügyében. Az egyezkedés eredménye lehet, hogy kedden szabadon engedték Dzsalál Sarafit, a bagdadi iráni nagykövetség másodtitkárát, akit február elején hurcoltak magukkal fegyveresek a fővárosban. Irán az amerikaiakat vádolta Sarafi elrablásával, de az Egyesült Államok tagadja, hogy köze lenne az ügyhöz. Teherán vélhetően azt akarja elérni a londoni vezetésnél, hogy az összes elfogott diplomatáját engedje szabadon a britek szabadon bocsátása fejében.

(hirado.hu/index.hu)