Egy halottja és 44 sebesültje volt a tallinni zavargásoknak, amelyek az észt főváros második világháborús szovjet hősi emlékművének áttelepítése kapcsán robbantak ki, főleg orosz ajkú résztvevőkkel.
A randalírozó tüntetőkkel való összecsapásban 12 rendőr is megsérült.
Az észt állami televízióban Tallinn rendőrfőnöke, Raivo Kuut elmondta: az áldozat kórházba szállítása után halt meg, további részleteket nem közölt. A BBC hozzáteszi: szemtanúk szerint könnygázt is bevetett a rendőrség.
A Reuters kormányzati forrásokra hivatkozva közli: késszúrás következtében vesztette életét a zavargások halálos áldozata. A brit hírügynökség hozzáteszi: a zavargók kormányzati épületek és irodák üvegablakát verték be, autókat gyújtottak fel.
Ezek voltak a legsúlyosabb erőszakos cselekmények az országban Észtország függetlenségének 1991-es kikiáltása óta.
Fájdalmas emlék
Közben a Baltic News Service arról adott hírt, hogy befejeződött az emlékmű kitelepítése és titkos helyre szállítása Tallinn központjából. Az észt hatóságok által kiadott közlemény hangsúlyozta: a kormány célja megakadályozni a további rendbontásokat, amelyek komoly veszélyt jelentenek a polgárok jólétére és javaira. Az áthelyezés célja a helyi szervek szerint az emlékmű alatti terület átkutatása a háború alatt elesett katonák maradványai után.
Korábban emlékmű elmozdításának tervét Moszkva és az észtországi orosz kisebbség egyaránt támadta. Szergej Lavrov külügyminiszter az emlékmű eltávolítása után fenyegető hangnemű nyilatkozatot tett, kijelentve, hogy Moszkva komoly lépéseket tesz az észt állammal szemben.A két ország közti diplomáciai kapcsolatok megszakítását követelte Vlagyimir Putyin orosz államfőtől pénteken Szergej Mironov, az orosz felsőház elnöke az emlékmű elszálítása után. Eközben az orosz kormányfőhelyettes gazdasági szankciókkal fenyegette meg Észtországot. Szergej Ivanov felszólította az oroszokat, hogy ne vásároljanak észt élelmiszereket és felvetette egy, a balti országot elkerülő kőolajvezeték kiépítését.
Oroszország az emlékművet mindazok előtti tisztelgésnek tekinti, akik részt vettek a második világháborúban a fasizmus legyőzésében.
Az 1947-ben a főváros egyik parkjába helyezett, a Vörös Hadsereg katonáját ábrázoló szoborban sok észt viszont az 50 évi szovjet megszállás fájdalmas emlékét látja.
A független észt államot 1940. június 15-én szállták meg a szovjet csapatok. Ezt rövidesen 1944-ig tartó német megszállás követte. Az 1944-től ismét szovjet fennhatóság alá kerülő ország még független államiságát is elveszítette, a Szovjetunióba olvasztották be. 1991. augusztus 20-án, a bolsevik szovjet államalakulat összeomlásakor vált ismét független állammá. Orosz ajkú lakosságának jelentős része a szovjet megszállás időszakában, az őslakosság deportálását követő erőszakos oroszosítás és a több százezres betelepítés következtében került az állam területére.
(BBC, Reuters, Info Rádió, teletext.hu)
origo.hu
Menczer Tamás: Ilyen, amikor kiderül az igazság! - videó
