Könnygáz Isztambulban, betiltanák a kommunista pártot Prágában

Könnygázt vetett be az isztambuli rendőrség a május elsejei tüntetők ellen. Oroszországban százezrek vonultak fel a munka ünnepén, Teheránban munkások tüntettek több jogot és jobb életkörülményeket követelve, a cseheknél pedig föloszlatták a neonácik tüntetését. Mirek Topolánek miniszterelnök egyetért a kommunista párt betiltását követelőkkel.

Könnygázt vetett be az isztambuli rendőrség a május elsejei tüntetők ellen, akik egy korábbi, halálos áldozatokkal járó menetről akartak megemlékezni. A török hatóságok zárt övezetnek minősítették azt a teret, ahol 1977-ben ismeretlen fegyveresek tüzet nyitottak a több ezer május elsejei felvonulóra. Az incidensben akkor 34 ember halt meg, többségüket a pánikszerű menekülésben taposták agyon. A rohamrendőrök kedden engedélyezték néhány török szakszervezeti vezetőnek, hogy koszorúkat helyezzen el a téren, de a tömeget nem engedték oda, hanem könnygázgránátokkal szétkergették. Az összecsapásban egy ember súlyosan megsebesült, nyolcvanat előállítottak.

Vízágyú a morva neonácik ellen

Ugyancsak vízágyúkkal és könnygázzal oszlatta fel kedden délután a cseh rendőrség a neonácik eredetileg engedélyezett, majd betiltott május elsejei utcai felvonulását a dél-morvaországi Brünnben. Prágában pedig több mint két tucat személyt tartóztatott le a cseh rendőrség kedd délben, amikor mintegy kétszáz baloldali fiatal lezárta a moldvai Lövész-szigetre vezető hidat, hogy megakadályozza a neonáci Nemzeti Ellenállás híveinek délutánra tervezett felvonulását. Míg a kommunisták a prágai szabadidőparkban ünnepeltek, addig a volt május elsejei kommunista felvonulások színhelyén, a Letná téren a Politikai Foglyok Konföderációja tartott antikommunista rendezvényt, amelynek résztvevői – mintegy 2-3 ezer ember – a kommunista párt betiltását követelték. Követeléseiket rövid felszólalásában Mirek Topolánek cseh miniszterelnök is támogatta.

Az oroszoknál mindenki felvonult

Százezrek vonultak fel Oroszország nagyvárosaiban és tízezrek Moszkvában május elsején, többnyire népünnepélyszerű, nyugodt hangulatban. A moszkvai központi rendezvényt a Kremlhez közel álló Egységes Oroszország párthoz kötődő szakszervezeti szövetség szervezte felvonulás alkotta, amelyen közel 25 ezren meneteltek. A moszkvai városháza előtti nagygyűlésen Mihail Smakov szakszervezeti elnök „méltó béreket és nyugdíjakat„ követelt, síkraszállva azért, hogy a minimálbér, amely szeptembertől megduplázódik, jövőre érje el a létminimumot.Több ezren, a rendőrség szerint több mint ötezren vettek részt a kommunisták felvonulásán a Lenin-szobortól a Marx-szoborig. A kommunistákkal együtt vonultak más kisebb baloldali csoportok képviselői, továbbá a Másik Oroszország rendszerbíráló koalíció színeiben kétszáz aktivista a betiltott nemzeti-bolsevik pártból és a Garri Kaszparov vezette Polgári Egységfrontból, „egyet nem értőként” elítélve a „rendőrállamot„, és szabad választásokat követelve. Közel kétezren vettek részt a szociálliberális Jabloko párt emberjogvédőkkel közösen szervezett, ugyancsak szabadságot és igazságosságot követelő, s a „rendőrállamot” elutasító felvonulásán, amely a Lubjanka tértől indult, ahol a Szövetségi Biztonsági Szolgálat – és az egykori KGB – székháza van. Mintegy háromezer fős felvonulást rendezett Moszkvában a Szergej Mironov felsőházi elnök, Putyin hű szövetségese által létrehozott centrumbaloldali párt is.

Munkástüntetés Teheránban

Kisebb munkástüntetés volt Teheránban, a felvonulók több jogot és jobb életkörülményeket követeltek. A tüntetők a Sirúdi stadionnál gyűltek össze, és a munkaügyi miniszter lemondását követelték, valamint azt, hogy a kormány és a parlament hagyjon fel az üres jelszavak ismételgetésével, és tegyen valamit az érdekükben. A nagy számban kivonult rohamrendőrség nem oszlatta fel a mintegy 600 tüntetőt, de kisebb összetűzések voltak köztük. A rendőrök megpróbáltak elvenni tőlük egy, a munkáskövetelések jelképének szánt koporsót, de akciójuk kudarcot vallott. A tüntető tömeg egy óra múltán békésen feloszlott.

Castro nem ünnepelt

Nem jelent meg a május 1-jei ünnepségeken Fidel Castro kubai kommunista vezető, akin 9 hónapja bélműtétet végeztek, és azóta nem mutatkozott a nyilvánosság előtt. Csaknem 50 évvel ezelőtti hatalomra kerülése óta csak kétszer maradt távol erről az ünnepről, mindkét alkalommal külföldön volt. Az utóbbi időben sokan feltételezték, hogy a 80 éves Castro most nyilvánosság elé lép, és ezzel visszatér a közéletbe. Castrón júliusban hajtottak végre bélműtétet, és utána minden hatáskörét 75 éves öccsére, Raúl Castro védelmi miniszterre ruházta át.

(hvg.hu, kitekinto.hu, gondola.hu, karpatinfo.net, hirado.hu)