Tető alatt az új kollégium

Az Unter den Linden zöldbe borult hársfasoráról rálátni a Collegium Hungaricum frissen fölhúzott épületére. Berlin szívében, a háborúban elpusztult, régi magyar intézet 1997-ben visszakapott telkén immár messzire fehérlik a szerkezetkész Collegium Hungaricum.

A Dorotheenstrassén fekvő új épület két, átellenesen álló, hatalmas kockaablakával, sima homlokzatával az erdélyi származású Peter P. Schweger műépítész tervei alapján készült, aki mellesleg a Budapesti Műszaki Egyetemen végezte tanulmányait, mielőtt a hatvanas években Hamburgba települt volna.

A tavaly márciusban lerakott alapkő helyén, melynek ünnepélyes elhelyezéséről lapunk is tudósított, most teljes egészében ott áll az egykori Bauhaus modernre fogalmazott stílusában a puritanizmusával megnyerő kollégiumépület. Tervezők, építészek, kivitelezők és mindenekelőtt az építőmunkások tiszteletére tegnap délben zajlott le az ún. bokrétaünnep, azaz a szerkezetkész állapot átadásának ünnepi pillanata.

A külföldi magyar intézetek hálózatát az első világháború utáni, megcsonkítottságában magára ébredő, magára adni kívánó Magyarország kultúrpolitikájának hangsúlyos részeként alakították ki. Hazai kultúránk és tudományos eredményeink külhoni megjelenítését célozták, és a világszínvonalhoz való felzárkózásunk zálogát jelentették. Az 1924-ben a Dorotheenstrassén fölépült Collegium Hungaricum pezsgő életet kreált maga körül; az 1945 és 1973 között kényszerűen szünetelő magyar intézet Kelet-Berlin falai közt kezdte újra működését, s a rendszerváltást követő időkben a kor új kihívásainak igyekezett megfelelni.

A jelenlegi, Karl-Liebknecht-Strassén fekvő Collegium Hungaricum épülete régies, már nemigen alkalmas a modernitás követelte feladatok, megújuló funkciók ellátására, és igen drága – mondotta Hiller István, az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM) vezetője a bokrétaünnepet megelőző nemzetközi sajtótájékoztatón. Ám nem csak az új kihívások miatt szánta rá magát a magyar állam egy új hajlék fölépítésére, hanem mert megbocsáthatatlan vétek lett volna lemondani a régi, üresen álló telekről, melyet a német állam 1997-ben visszaadott volt, és ha adott határidőn belül nem kezdődik el az építkezés, visszaszállt volna Berlin városára a telek tulajdona. Ezért vállalt a magyar kormányzat a költségvetésünkre nézvést nem kis tehertételt a kollégium fölhúzásával. Ez a kulturális kabinet legnagyobb beruházása a XXI. század elején – nyilvánította ki a miniszter. Az építkezést, vallja meg Hiller István, bizony rengeteg vita, küzdelem, konfliktus előzte meg. – A roppant előnyös helyen, a múzeumsziget és a Humbold Egyetem tőszomszédságában fekvő épület teljes költségvetése ugyan 5 millió euró, azaz 1,2 milliárd forint összeget emészt föl, de olyan, rendkívül előnyös költségkonstrukcióban készült el, amely szerint a beruházó német építővállalat úgy vállalta az építkezés finanszírozását, hogy azt a magyar államnak 30 év alatt kell visszafizetnie.

A multifunkcionális helyiségekkel ellátott (a kiállítóteremtől a rendezvényteremig, a könyvtártól az irodákig, az ötödik emeleti 6 vendéglakástól az étteremig terjedő) épület teljes belterülete 11.700, alapterülete 3.163 négyzetméter.

A Collegium Hungaricumot a németországi magyar kulturális évad befejező aktusaként ez év végén adják át, mint ahogyan az Ungarischer Akzent az alapkőletétel mozzanatával kezdődött tavaly tavasszal. A tárcavezető arról is tájékoztatta a sajtót, hogy a CHB igazgatójának, Masát Andrásnak a mandátumát az évad és az új kollégium átadásának levezényléséig meghosszabbította, ám székére pályázatot írnak ki, hogy a törvények értelmében jövő év elejétől már új irányítója legyen a háznak. Amiként pályázatot írnak ki a római és a bukaresti intézetben székelő igazgatók megbízatásának lejártával is. Azt is elmondta, hogy a kultúrattasé-hálózatot kívánja a jövőben kibővíteni, és nem létesítenek új külhoni magyar intézetet.

Erdődy Orsolya, az Ungarischer Akzent programigazgatója a németországi magyar évad eseménysorozatáról tájékoztatta a német sajtót. Peter P. Schweger tervezőépítész pedig a hely szellemét emelte ki, mely Berlin múzeumainak, egyetemeinek közelében pezsgő kulturális párbeszédet eredményezhet a magyar és az itteni szellemi világ képviselői közt, serkentheti az együttműködést. Amúgy az anno Berlinben honos, a Bauhaus korában nemzetközileg elismert Moholy-Nagy László nyomán kívánt új, „történelmileg szimbolikus tartalmú” kollégiumépületet teremteni – zárta nyilatkozatát a tervező, aki a bokrétaünnepen Hiller István és Bernd Neumann kulturális államminiszter ünnepi beszéde, Masát András igazgató és Erdődy Orsolya programigazgató köszöntője mellett maga is köszöntötte az építőket.

Áll hát a magyar tudomány és kultúra új, berlini fellegvára, legyen hozzá elegendő állami dotációnk, hogy a XXI. századi kívánalmaknak megfelelően szolgálja szellemi életünket.