Laborc „lélektani problémákat” okozhat a NATO-ban

Egy orosz ellenzéki lap foglalkozik Laborc Sándor ügyével, aki amellett, hogy a NBH főigazgatója, elfoglalta a NATO hírszerzési bizottsági székét is. Felmerült a kérdés, hogy vajon Laborcot az orosz titkosszolgálatok „vakondjának” látják-e. A szakértő kijelenti: lehetséges, hogy a régi tagok kevésbé lesznek beszédesek az asztalnál. • Reagált a Laborc-ügyre az Egyesült Államok NATO-missziója• Fidesz: Laborc kockázatot jelent, mondjon le!

A Novaja Gazeta orosz ellenzéki lap csütörtökön brüsszeli tudósítója tollából Figyeljétek a nyelveket címmel közölt cikket arról, hogy Laborc Sándor került a NATO hírszerzési bizottságának élére. A tudósító szerint nem robbant bombaként a hír, amikor november 9-én Laborc Sándort nevezték ki a Nemzetbiztonsági Hivatal élére, bár tudott volt, hogy a KGB akadémiáján végzett. A rotáció folytán Laborc újévtől került a NATO hírszerzési bizottságának élére, de csak akkor figyeltek fel rá, amikor a minap cikk jelent meg róla a The New York Times című lapban – írta a szerző.

A tudósítónak diplomáciai körökben elismerték, hogy nem minden nemzeti küldöttség tudott Laborc életrajzának „pikáns részletéről”, de ha akarták volna, akkor sem tudták volna megakadályozni formális megválasztását. Némelyik forrás úgy vélekedett, hogy ehhez elég lett volna az amerikai NATO-nagykövet egyetlen telefonja, de a jelek szerint ilyen hívás nem volt. A tudósító szerint felmerül a kérdés, hogy valóban az orosz titkosszolgálatok „vakondját” látják-e a NATO-nál Laborc Sándor személyében.

Claude Moniquet, az Európai Stratégiai Hírszerzési és Biztonsági Központ elnöke így kommentálta a helyzetet a tudósító érdeklődésére: „Ami a kérdés biztonsági oldalát illeti, Laborc megőrizhette kapcsolatait egykori évfolyamtársaival, tanáraival. Másfelől van egy lélektani probléma, amely néha a közép- és kelet-európai államok belső ügye, néha a nyugati szövetségesek hozzájuk való viszonyával függ össze. A térség országaiban a kommunizmus összeomlása után kisebb-nagyobb boszorkányüldözés folyt: az érzékeny struktúrákat megtisztogatták azoktól, akik így vagy úgy együttműködtek a szovjetbarát rezsimek titkosszolgálataival. De Laborc nagyon fiatalon volt Moszkvában, és azóta ott is és Magyarországon is sok minden megváltozott. Kinevezése aligha okoz komoly gondot a NATO-nak. De valamennyi gondot azért okoz. Nem annyira valósat, mint inkább lélektanit. Meglehet, hogy a régi tagok hírszerzési vezetői kevésbé lesznek beszédesek a NATO asztalánál. A hírszerzési információk cseréjével régóta gond van a NATO-ban, s ez jóval az új tagállamok csatlakozása előtt kezdődött. Példaként felhozhatom azt, amikor a kilencvenes években a Szerbiára vonatkozó NATO-tervek egy görög kiszivárogtató útján eljutottak Belgrádhoz. A hírszerzési titkok teljes megosztása soha nem létezett a NATO-ban. A legnagyobb hírszerzési szolgálattal rendelkező Egyesült Államok csak akkor és csak annyi bizalmas információt ad át szövetségeseinek, amikor és amennyit Washington feltétlenül szükségesnek tart. Ezért Laborc Sándor elnöksége gyakorlatilag semmit nem változtat” – idézte a cikk a szakértőt.

Moniquet más problémát tart ennél sokkal jelentősebbnek: az új tagok a korrupció vírusával fertőzték meg a szövetséget, s ezen belül a hírszerzési közösséget is. Bulgária és Románia képviselői mindmáig nem a kollégákkal azonos mértékben jutnak hozzá a titkos anyagokhoz. Probléma nem a személyekkel van, hanem az adott országokban meglévő korrupció szintjével. A hírszerzési információk nemcsak politikai, hanem kereskedelmi árucikkek is – mondta a szakértő a Novaja Gazeta tudósítójának.
(mti)