Az ilyenkor szokásos zavargások háromszáz kilométerrel északabbra helyeződtek át, Berlinből Hamburgba. Itt ezúttal csak kisebb rendbontások voltak, az alternatív, a magukat másfajta kommunistaként számon tartó és velük szövetséges különböző anarchista tizen- és huszonévesek ezúttal is felvonultak, hogy hangot adjanak véleményüknek, hogy meg kell dönteni a „finánctőke bábjának” tartott államrendet, ám e rend őreit láthatóan hidegen hagyta, hogy a fiatalok harcukhoz csatlakozásra invitálják őket. Néhány részeg fiatalt elvezettek.
Ehhez képest sokkal több történt Hamburgban: ott szélsőbaloldaliak és szélsőjobboldaliak csaptak össze, majd közéjük csapott a rendőrség. Négy randalírozót vettek őrizetbe, gyújtogatásokról is érkeztek jelentések a kikötővárosból.
Nürnbergben gyülekeznek azok az antifasiszták, akik az ellen akarnak demonstrálni, hogy szabad felvonulást engedélyeztek az NPD nevű szélsőjobboldali, a sajtó által újnácinak tartott, egyébként legális párt aktivistái számára. Ez utóbbiak egyebek közt arra emlékeznének, hogy május elsejét a világon először Németországban tették hivatalos ünneppé és munkaszüneti nappá, éppen ma hetvenöt éve. 1933-at írtak, és ez volt az akkori új hatalom, a náci párt egyik első, kétségtelenül népszerűre sikeredett intézkedése.
(radio.hu)
