Minden mérvadó lap beszámolt az egyik súlyos sérült állapotának rosszabbodásáról, a jobboldali El Mundo pedig a hozzátartozók kérését tolmácsolta a sajtónak: ne tolakodjanak a kórtermek körül, tartsák tiszteletben érzelmeiket, és ne készítsenek róluk semmilyen felvételeket, főleg kifejezett engedélyük nélkül ne. Ez azért lesz nehéz, mert a szocialista kormánytagok sorra látogatják a sérülteket, nyomukban pedig ott loholnak az erről is tudósító sajtómunkások. A helyzet súlyosságát felmérő spanyol szocialista kormány ugyanis első kormányfő-helyettesével, María Teresa Fernández De la Vegával képviseltette magát az áldozatok pénteki (sajtó)tájékoztatóján.
Több ellenzéki lap, köztük a konzervatív Abc úgy látja, hogy a szocialista kormány a Spanair légitársaságra igyekszik áthárítani a nyomást, ezért vett részt második embere a pénteki sajtótájékoztatón. A spanyol gazdasági napilap, az Expansión vezető híre pedig szintén megállapítja, hogy a kormány védelmi-, illetve belügyminisztere nyomást gyakorolt a fejlesztési miniszterre, Magdalena Álvarezre, hogy határozottabb álláspontot képviseljen. A lap szocialista forrásokból megtudta: az említett két miniszter figyelmeztette a kormányfő José Luis Rodríguez Zapaterót, hogy milyen kockázatokkal jár szavahihetőségre és népszerűségére, ha azt a lehetőséget választja, hogy távolságot tart az eseményektől.
A szerdai Spanair-tragédia áldozatainak hozzátartozói már pénteken megelégelték a cégtől és a hatóságoktól kapott elégtelen tájékoztatást, és valahogy a maguk kezébe akarják venni az események irányítását. Az El Mundo is kiemelte: az áldozatok hozzátartozói az előzetes várakozások ellenére mégsem alakítanak pertársaságot, mert többek között néhányan egymással is hajba kaptak a péntek délutáni tájékoztatón – mondta az egyik áldozat jogi képviselője. Az indulatok elszabadulásához az a tény is hozzájárult, hogy nem tudni miért, de a megadott telefonszám elérhetetlen volt, egészen addig, amíg szóvá nem tette az egyik családtag. Ő azt szerette volna megtudni, miért nem engedték leszállni a szerdán lezuhant gépről azokat, akik megelégelték a baljós előjeleket.
A pénteki sajtótájékoztatón az egyik hozzátartozó emlékeztetett, nagyon tartanak a DNS-alapján elvégzett azonosításoktól, mivel még élénken emlékeznek az öt évvel ezelőtti JAK-42-es szállítógéppel lezuhant 62 spanyol katona esetére, amikor a boncmesterek összecserélték több áldozat földi maradványait, és a családok azóta is hiába várnak a felelősök megbüntetésére. Többen határozottan kikérik maguknak, hogy pszichológusokat küldjenek hozzájuk, mert ők csak arra várnak, hogy egy repülési szakértő magyarázza meg nekik, mégis mi történt. A határozott és felháborodott családtagok nem köntörfalaztak, megmondták a Spanair képviselőinek, milyen egyszerű lenne teljesíteni kérésüket: „hívja fel a főnökét, és két órán belül legyen itt egy szakértő, aki elmagyarázza nekünk, mi is történt!”
Az El País idézett egy még egyenesebben fogalmazó szocialista szavazót: „Tudjuk, hogy a fedélzeten lázadás vagy vita tört ki, mert ők sem akartak felszállni.” A baloldali kormányhoz közeli gazdasági napilap, a Cinco Días közölte, hogy a Polgári Repülés szervezete szerint a Spanair nem hanyagolta el járatainak biztonságát. Azt a feltételezést is kizárta, hogy a motorhiba elegendő lett volna a gép lezuhanásához. Az El País részletesen megírta: a csendőrség és a légi balesetek műszaki bizottságának tagjai is kihallgatták a légitársaságnak azt a szerelőjét, aki a baleset előtt javította a gépet. A szerelő szerint a hiba nem vezethetett a gép lezuhanásához.
(Abc, El Mnudo, El País, Expansión, Cinco Días)
Vidnyánszky Attila nyílt levele Dúró Dórának