Recessziós tipp: sátorozzon a napfényes Kaliforniában!

Új, mindeddig szokatlan jelenség az Egyesült Államok jómódú nagyvárosaiban, hogy egyre-másra bukkannak fel a bódékból, sátrakból álló hajléktalantáborok. A sátorvárosok lakói között akad frissen borotvált fiatalember, aki munka után érkezik ide, reményvesztett alkoholista, állását és lakását vesztett munkavállaló és persze drogos is. Schwarzenegger Kalifornia fővárosában arrébb pakolja őket.

2009. 03. 27. 5:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

„Szinte egyik pillanatról a másikra termettek itt. Ez a terület az egyik nap még üres volt, a következő napon már egy csomóan laktak itt” – a hajléktalanokat segítő civil szervezet munkatársa, Paul Stack szokatlanul felgyülemlett feladatokról, a sátrakban, bódékban lakók számának aggasztó növekedéséről számolt be a The New York Times munkatársának. A helyszín, a kaliforniai Fresno (a Parti-hegység mögött, félúton Los Angeles és San Francisco között) szerencsétlen déjá vu-vel szembesül: sokakat a Hooverville-nek nevezett (Herbert Hoover, a válság kitörésének időszakában hivatalban levő amerikai elnök „tiszteletére” – a szerk.), a múlt század 30-as éveiben dühöngő nagy gazdasági válság idején megjelenő viskóvárosokra emlékeztetnek a sátrak, bodegák.

Épp a napokban vonták kérdőre egy sajtóeseményen Barack Obamát a gombamód szaporodó viskóvárosok kapcsán. Az amerikai elnök elfogadhatatlannak nevezte, hogy „egy ilyen gazdag országban, mint a miénk”, családok és gyermekek veszítsék el fejük fölül a fedelet.

Márpedig a folyamat megkezdődött – derül ki az International Herald Tribune, a The New York Times globális kiadásának több kaliforniai helyszínt lefestő riportjából. Míg a legnagyobb metropolisokban, mint New York és Los Angeles, eddig is megszokott látványnak számítottak a sátortáborok, most már az Egyesült Államok legkülönbözőbb pontjain fekvő városokban is gyökeret vertek a nyomortanyák. A lap példaként említi a fővárost, Washingtont vagy Tenesse állam fővárosát, Nashville-t, Washington állam fővárosát, Olympiát vagy St. Petersburgot, Florida állam negyedik legnagyobb városát. Valóságos enklávék alakultak ki a munkájukat, lakásukat elvesztettek tömegeiből.

Tisztes szegénységből az utcára

Michael Stoops, a hajléktalanok országos érdekképviseleti szervének vezetője kijelentette: a hajléktalanná vált emberek többsége jó fizikumú, volt munkájuk is, legalább minimálbért vagy afölötti összeget kerestek, ami elég volt arra, hogy fedezze lakhatásukat is. (Peter H. Rossi szociológus (1921-2006) egy 1989-es könyvében leírta: „Tízszer vagy hússzor annyi nagyon szegény, lakással rendelkező ember él az Egyesült Államokban, mint amennyi hajléktalan”. Forrás: Down and Out in America. The Origins of Homelessness. The University Of Chicago Press – a szerk.)

Az Egyesült Államok északnyugati csücskében, a kanadai határ közelében fekvő, Washington állambeli Seattle-ben (az Egyesült Államok északnyugati régiójának legnagyobb városa, 2005-ben lakosainak száma 573 911 volt, míg agglomerációjában mintegy 3,8 millió ember élt – a szerk.) nem túl hízelgő módon a helyi polgármester, Greg Nickels után nevezték el Nickelsville-nek a mintegy 100 fő által lakott sátortábort. A helyi lakosok így fejezik ki nemtetszésüket a város vezetőjének hajléktalanpolitikája miatt. Kalifornia állam fővárosában, Sacramentóban „a földből kinőtt” bódéváros késztette cselekvésre Arnold Schwarzenegger kormányzót, hogy nevéhez illően akcióba lépjen. Elhatározta, hogy a városban található 125 fős tábort átköltözteti a közeli vásártérre. Erre a lépésre azután került sor, hogy a The Oprah Winfrey Show című műsor valóságos pánikhangulatot keltett a telep bemutatásával. A tábor lakói a lapnak úgy nyilatkoztak: egyáltalán nem örültek a hírverésnek és annak, hogy nyomorúságuk most reflektorfénybe került. Sokkal jobban szeretnék, ha békén hagynák őket – fogalmaztak.

Fresno fizet

A lap, mely leginkább a Fresno városában látottakra építi riportját, a példaként kiragadott kaliforniai városról megírja: a hajléktalantanya azután jelent meg és nőtt egyre szélesebbre, hogy az alkalmi mezőgazdasági munkák sem jelenthettek bevételi forrást, miután a válság kivetette hálóját az élet szinte minden területére. A sátrazók között akad villanyszerelő és autóstoppos is. A stoppos, egy frissen borotvált, 27 éves fiatalember kifogyott a pénzből és egyelőre marad; egy üzlethálózat leértékelő akciójának tábláit hordozza napközben.

A félmilliós Fresnóban 2000-re nőtt a hajléktalanok száma; a sátortanyákon megjelent az erőszak, a drog és a prostitúció is. Mindezeket az emberek megélhetési kényszeréből fakadó „feketegazdaságnak” definiálja a lapnak nyilatkozó Gregory Barfield, Fresno egyik hajléktalanügyekkel megbízott helyi hivatalnoka. A város arra készül, hogy a következő időszakban felméri, hányan szorulnak különböző ellátásokra és hányan tartós elhelyezésre. Kijelentette: a város katasztrófasújtott területként foglalkozik a táborral.

Fresno 10 éves programot dolgozott ki a probléma kezelésére. A Herald Tribune megemlíti: a hajléktalanok jogi képviselete pert nyert a város és Kalifornia állam illetékes szerve ellen, így összesen 2,35 millió dollár illet meg 350 olyan helyi lakost, akik rendelkeztek ingatlannal, mielőtt az elbocsátási hullám végigsöpört az országon.

(IHT, Wikipedia, www.socio.mta.hu)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.