Spanyol és francia zászlót égettek Barcelonában

A spanyol nyelven megjelenő katalán La Vanguardia portálja is hírül adta, hogy a Diada Nacional nevű katalán gyásznapon a Katalónia függetlenségét követelő négy szervezet tagjai elégettek egy spanyol és egy francia állami lobogót. Az eseményre még péntek este fél nyolc körül került sor a katalán országrész székhelyén, Barcelona központjában, amelyen a városi rendőrség közlése szerint közel 14 ezren vettek részt.

Az újságírók hamar felfedezték a vonulók élén Joan Laportát, a Barcelona futballcsapatának elnökét, aki elmondta nekik, hogy magánszemélyként tartott a tüntetőkkel. Kijelentette, hogy bár egy intézmény vezetője, megvannak a saját politikai eszméi, beleértve a függetlenséget is. A menet első részében elsősorban a katalán nemzeti sportválogatottak követelését skandálták. Laporta mellett vonult Carles Mora, Arenys de Munt kisváros polgármestere, aki vasárnap a bírósági tiltás ellenére mégis megtartja a népszavazást a katalán függetlenségről.

A tüntetők a menet végpontján, a diadalívnél elénekelték a katalán himnuszt (Els Segadors – A szántóvetők), és rögtön utána csuklyát viselő négy fiatal elégette a spanyol és a francia állami zászlót. A jobboldali-liberális El Mundo még hozzátette, hogy tudomása szerint mint két éve mindig ezen a napon, ismét elégették az uralkodó, I, János Károly király képmását.

A katalán szocialisták lapja, az El Periódico főleg a hárompárti baloldali kormány délelőtti megemlékezésével és az ottani incidensekkel foglalkozott. A szocialista, környezetvédő és köztársaságpárti koalíció vezetőit mintegy kétszáz elbocsátott gyári munkás vonta felelősségre, miközben megkoszorúzták a katalán függetlenségi gondolat egyik elődje, Rafael Casanova (1660-1743) barcelonai szobrát. A gazdasági válság egyik legbiztosabb jele volt, hogy a függetlenséget követelő bekiabálásokat ezúttal elnyomták a munkát követelők sértegetései, akik árulónak, sőt fasisztának nevezték a hárompárti baloldali kormányt képviselő három baloldali párt vezetőjét.

Úgy tűnik, hogy csak előjáték volt a feszült légkörű megemlékezés a Barcelonához közeli kisváros, Arenys de Munt vasárnapi és egyébként nem engedélyezett függetlenségi népszavazása előtt, amellyel egy napon a katalán hatóságok az alkotmányos jogokra hivatkozva engedélyezték a falangisták felvonulását ugyanott. Az eseményhez szorosan kapcsolódik a katalán statútum ügye is: lassan három éve „parkol” az alkotmánybíróságon a statútum egészét megfellebbező néppárti kereset, pedig idén nyárra ígérték a döntést jóváhagyásáról vagy megkurtításáról.

María Emilia Casas, a testület elnöke nem érte el a bíróság tagjait, akik egyébként nyugtalanságukat fejezték ki a Diada napjának újabb üzenetei miatt. A Diada 1980 óta hivatalos gyásznap Katalóniában, de a XIX. század végétől emlékeznek meg róla: 1714. szeptember 11-én a spanyol örökösödési háború (1701-1713) záró hadi eseményeként a későbbi V. (Bourbon) Fülöp spanyol király csapatai bevonultak a másfél évig ostromolt Barcelonába, és véget vetettek a második katalán önállósodási kísérletnek.