Az űrhajózási és a hosszú ideig tartó tenger alatti expedíciók szervezésében jártas négyfős szakértői csapat elismerően szólt a mentési munkálatok gondos előkészítéséről, de főleg a már negyedik hete a föld alatt rekedtek hangulatáról és szervezettségéről. A bányánál szombatig maradó NASA-szakértői csapat – tüdőgyógyász, pszichológus, pszichiáter és mérnök – azt kérte, ne keltsenek hiú reményeket a vájárokban, és ne mondjanak nekik időpontokat, hátha mégse tudják tartani a határidőket. Ők különben is nagyon jól tudják, mennyi ideig tart egy-egy telérszakasz kifejtése. Amikor a bizonytalanság ellen is küzdenek, nem szabad pontos határidőket kitűzni, és az a legfontosabb, hogy mindig le tudják foglalni magukat valamivel. A felszíniek is fontosnak tartják a bányászok jó hangulatának megtartását már csak az elég tartósnak ígérkező összezártság miatt is – mondta az elszigetelt helyzetek szakértője, Albert Willard Holland.
Clint Clegg mérnök meg tudja tervezni a nappali és az éjszakai világítás modelljét a föld alatt – mondta Jaime Manalich, az egészségügyi tárca vezetője. Erre pszichológiai okokból van szükség, hogy a bányászok pontosan tudják, mikor melyik napszaknál tartanak. Clegg ígért ehhez szükséges felszerelést, többek között energiatakarékos izzókat, mert pontosan kiszámították, hogy melyik napszakban milyen erősségű fényre van szükség a tárnákban és a pihenőhelyeken.
Rendszeres levélváltás a mély és a felszín között
A bányászok 27 nap alatt három csoportot alakítottak ki, és nyolcóránként váltják az alvó-, illetve a tartózkodási helyeket. Azért szervezték meg a csoportokat, mert problémát jelentett, hogy néhányan magukba fordultak, és sem a társaikkal, sem a felszínnel nem akartak beszélni. A levélváltás rendszeres a bányászok és a hozzátartozóik között a kommunikációs cső segítségével. Az egészségügyi tárcavezető elmondta a sajtónak: jelképes mennyiségű borral ünneplik majd meg, ha mindenkinek teljesen rendbe jön az emésztése, és akkor a legerősebb dohányosok kapnak nikotintapaszt is. A dohányzás a szellőzés nehézségei miatt amúgy sem tanácsos. Manalich cáfolta a spanyol El País értesülését, miszerint drog- és alkoholelvonási tünetekkel küszködnének néhányan.
Az El Mercurio hosszan ecsetelte az egyik térségi étterem tulajdonosa, Nelly Galeb felajánlását, aki magára vállalta a bányászok étkeztetését a mentőcsapattal szorosan együttműködve. A kedd reggeli menü például ez volt: vaníliapuding, körtebefőtt és 30 gramm dióbél. Az első meleg étel csípős húsgombóc volt rizzsel, utóételnek pedig kivi. A rendkívüli körülmények miatt minden vájár külön kapta az adagját.
Ideges tulajdonos a parlamenti vizsgálóbizottság előtt
A San Esteben vállalat két magyar származású tulajdonosa, Marcelo Kemény és Alejandro Bohn képviselőik kíséretében kedden megjelentek a parlamenti bizottság előtt és bocsánatot kértek a bányászoktól és hozzátartozóiktól. A bizottság előtt mindketten cáfolták a bánya megnyitásának sürgetését, amelyet 2007 elején bezártak egy súlyos baleset miatt. A helyi bányaügyi intézmény, a Sernageomin is kérte a bánya működésének felfüggesztését, és a felek nem értenek egyet a felelősség kérdésében. A kormánypárti La Tercera firtatta az előző bányaügyi miniszter – a párton kívüli Karen Poniachik – felelősségét is, de nem sikerült kapcsolatba lépniük vele. Annyit megtudtak volt munkatársaitól, hogy amikor 2008 májusa végén újra megnyitották a bányát, már három hónapja nem volt a posztján.
A La Tercera úgy tudja, hogy a két tulajdonos zárt ülést szeretett volna, de a képviselők elutasították a kérésüket. Az augusztus eleji bányaomlás előtt, még júliusban az egyik vájár, Gino Cortés elvesztette az egyik lábát, amikor ráomlott egy nagy szikladarab. A bizottság tagjai és a tulajdonosok továbbra sem értenek egyet a termelési mennyiségek terén és a rézbánya biztonsági helyzetének ügyében. A legfrissebb hír szerint csődgondnokot kért a San Esteban bányavállalat két tulajdonosa.
Az elnöknek nagyon jól jött a bányaomlás
Szeptember elsején két közvélemény-kutató intézet is közzétette eredményeit az elnök és a bányaügyi minisztere népszerűségéről. A márciusban beiktatott elnök, Sebastián Pinera a bányászok megtalálásával meg tudta fordítani az eddig lefelé tartó folyamatot és növelte népszerűségét: augusztus végén az Adimark megkérdezettjeinek 56 százaléka támogatta a tevékenységét. Laurence Golborne pedig elmondhatja magáról, hogy szinte a teljes ismeretlenségből az élre ugrott, és a legismertebb kormánytag a maga 51 százalékával. A bányászok augusztus 22-i megtalálásakor az addig sem alacsony 78 pontról az eddig példátlan 91 százalékra ugrott a támogatottsága. Az Adimark adatainak közzététele után Golborne a Twitteren köszönte meg a lakosok támogatását.
Az Ipsos rosszabb eredményeket kapott, ugyanis épp a bányászok megtalálása napján fejezte be méréseit: az elnök így 53,6 százalékon állt, a kormány elfogadottsága pedig 49,7 pontot ért el. A megkérdezettek 44,2 százaléka elutasítja a kormányzását, a kormányét pedig 46,2 százalék.
Tánc a remény táborában
Néptánccsoport is érkezett a közeli Copiapó városából, és 33 helyi kreol táncot, cuecát mutattak be részben azért, mert a szeptember a haza hónapjának számít – ekkor kezdődik a chilei függetlenség kikiáltásának (1810. szeptember 18.) bicentenáriumi ünnepségsorozata.
A családtagok is bekapcsolódtak a táncba, mert örömmel látták a második videofelvételt ezúttal sokkal ápoltabb és vidámabb családtagjaikról. Mindegyikükön új ruha feszült – többen a figyelmeztetés ellenére meg is szabadultak hónapos borostájuktól –, le se vették a védősisakot, és bizakodó üzeneteket küldtek a felszínnek. A felvétel természetesen pár percen belül felkerült a világhálóra. A felszínen viszonozták az örömöt, de a türelmetlenséget is föl lehetett fedezni több családtagon.
Sírás a víz alatt