Vasárnap délután fél háromkor, az éppen egy hónapja bekövetkezett bányaomlásra emlékezve percekig dudáltak, és fütyültek. Laurence Golborne, a chilei bányaügyi miniszter pedig közölte, hogy már 90 méteres mélységnél tartanak az első akna fúrása során, vagyis az A-terv keretében. A vasárnap munkába álló T-130-as másik fúrógép leállt 26 méter mélységnél, Golborne szabadkozva mondta a sajtótájékoztatón: ne csodálkozzanak rajta, nem várhatják el, hogy a gép a nap huszonnégy órájában is dolgozzon, és természetes, hogy meghibásodott. A B-terv célja, hogy lejusson 698 méter mélységig, a C-terv olajfúrójának meg elég 598 métert haladnia. Az olajfúrónak az új határidők értelmében még a függetlenség kikiáltásának bicentenáriumi ünnepe, szeptember 18-a előtt meg kell kezdenie az érdemi munkát. André Sougarret, a mentési munkálatokat irányító mérnök szerint egy futballpályányi területet kell hozzá elképzelni, és ennek a közepén van a mintegy 45 méter magas fúrótorony.
Az állandó meleg, a nedvesség és a természetes fény hiánya
Szombaton délután három és négy között határtalan volt a bányászok családtagjainak öröme, mert a hétvégén felszerelt optikai kábel segítségével ismét sikerült beszélniük a 688 méteres mélységben rekedt rokonaikkal. Pénteken összesen 92 „bányászgalamb” ért le a bányászokhoz, vagyis ennyi küldeményt – főleg ételt – kaptak a kommunikációs csövön keresztül. A mérnökök és az orvosok is aggódnak, mert a bányászokat több veszély fenyegeti a csaknem 700 méteres mélységben, ahol alapvetően három állandó nehezítő körülménnyel kell megküzdenie a bányászoknak: a 30 foknál magasabb hőmérséklettel, a csaknem 90 százalékos páratartalommal és a természetes fény hiányával. A NASA vasárnap távozó négy szakértője ezért ajánlotta: tegyék meg az előkészületeket lent is, hogy fokozatosan kapjanak természetes fényt, akárcsak a felszínre jutáskor. A kiszabadulásig pedig a D-vitamin folyamatos pótlását ajánlották a mentőalakulatoknak.
A bányászokat fenyegető négy reális veszély
A felszínen mérnökök és orvosok valóságos hada azon dolgozik már több mint két hete, hogy elviselhetőbbé tegyék a körülményeket. Jaime Manalich, a helyszínre költözött egészségügyi miniszter elmondta, hogy elsősorban a szem-, a bőr és a fogsérülések okoznak sok fejtörést nekik a fertőzésveszély miatt. Az első lépésben ezért kaptak rögtön tetanuszoltásokat. Ezenkívül préselt olajat is leküldtek nekik, hogy bekenjék az esetleges bőrsérüléseket. A második kockázati tényező az emésztőszervek állapota: a víz állaga, az ételek minősége és a piszok miatt. Az elején sokan kaptak hasmenést, a szintetikus élelmiszerek hatására viszont a székrekedés kínozta őket, de azóta már rendbe jöttek. A harmadik veszélyt a légúti fertőzések jelentik, ezért oltották be őket torokgyík, influenza és pneumococcus ellen. Az utolsó nehézség sem kisebb: a pszichológiai állapot változásai. A bányászokkal naponta beszélnek a szakemberek, hogy folyamatosan figyelemmel kísérjék a legkisebb hangulatváltozást is.
A focista David Pizarro fölajánlása a bányászoknak
Az AS roma egyik csatára fél éven belül másodszor nyitott takarékbetétet, hogy segítsen – ezúttal a San José bányában szerencsétlenül járt bányászoknak és hozzátartozóiknak. Mint emlékezetes, korábban a földrengés és a nyomában járó szökőár károsultjain segített hasonló kezdeményezésével. Pizarro még csapattársait is megkérte, hogy csatlakozzanak hozzá, de nem árulta el, mekkora összeg gyűlt össze. A focista azért is döntött a segítség eme formája mellett, mert a mélyben rekedtek között van egy kollégája, egy volt labdarúgó személyében: ő Franklin Lobos. Néhány vállalkozó bukszája is megnyílt: Leonardo Farkas, a jótékonykodásairól elhíresült magyar származású chilei vállalkozó fejenként 676 ezer pezós csekket fog átadni minden egyes bányász családjának. A végösszeg el fogja érni a nyolcmillió pezót is. Sőt a kormánnyal karöltve befektetési és megtakarítási tanácsokat is adnak nekik, valamint tanfolyamokra is beíratják őket, hogy megtanulják, hogyan forgassák meg kis tőkéjüket.
Nemvárt fordulat jön az időjárásban, mutatjuk mire számíthat