José Serra – nincs korona a pályafutás végére

A Dilma Rousseffhez hasonlóan szintén közgazdász végzettségű szociáldemokrata elnökjelölt rutinos róka, aki csaknem 50 éve politizál, és a kisujjában van a politika, hiszen már végigjárta a ranglétra minden fokát.

Dilmához hasonlóan ő is külföldi származású, apai és anyai ágon is kimutatható az olasz rokonság. Volt képviselő, szenátor, (egészségügyi) miniszter, Sao Paulo kormányzója és főpolgármestere is, és szerette volna megkoronázni pályafutását az elnökséggel. 2002-ben éppen Lula győzte le őt a második fordulóban, és kísértett a múlt, mert ismét a második fordulóban maradt alul, ha nem is Lulától, de választott jelöltjétől, Dilma Roussefftől.

Tavaly hamar felmérte, hogy súlyos hiba lenne a 80 százalékos népszerűséget ostromló Lula elleni stratégia. Ezért egy olyan videofelvétellel indított, amelyben azt bizonygatta, hogy ő lesz Lula legjobb utódja. Szociáldemokrata párttagként (PSDB) baloldali értelmiséginek vallja magát, ezért furcsa, hogy olykor megpróbálják jobboldalinak beállítani. Egészségügyi miniszterként azonban elérte, hogy magánkézbe adjanak egy bankot, és a magántőke rugalmasabbnak látja velük kapcsolatban, mint Lulát vagy Dilmát.

A brazil diktatúra (1964–1985) kezdetén a volt egyetemi diákvezér elköszönt zöldségboltos szüleitől, és előbb Bolíviába, majd Chilébe ment. Utóbbi országban vett feleségül egy balett-táncosnőt és pszichológust, és ott ismerte meg párttársát, a későbbi elnököt, Fernando Henrique Cardosót (1994–2002). Majd miután kiengedték Chiléből az 1973-as puccs után, az Egyesült Államokban fejezte be tanulmányait.

Serra bírálja Lula külpolitikáját, főleg szövetségét a venezuelai Hugo Chávezzel és az iráni elnökkel. Nem lelkesedik az Európai Unióhoz hasonló dél-amerikai gazdasági szervezetért, a Mecorusért – Argentína, Brazília, Paraguay, Uruguay a tagjai –, valamint az Argentínának tett gazdasági engedményekért.