„Az alkotmány az államok belügye, és így tiszteletben tartandó”

Félretájékoztatáson alapuló támadásoknak tartja és az ország belügyeibe való beavatkozásként elutasította a magyar kormánnyal szembeni bírálatokat Eva Maria Barki Bécsben élő jogász az MTI-hez is eljuttatott közleményében.

Magyarország hónapok óta minden tárgyi alapot nélkülöző, a tények hiányos és elferdített bemutatásán alapuló támadások célpontja – írta állásfoglalásában. A kormánypárt kétharmados többsége „nyilvánvalóan nemtetszést kelt” – írta. A sajtótudósítások és kommentárok elhallgatják, hogy éppen „az alap- és szabadságjogoknak a szocialista-liberális Gyurcsány-kormány alatti masszív megsértése volt Orbán átütő győzelmének az alapja”. Magyarországon éveken át rendőrterror, a véleménynyilvánítási és gyülekezési szabadság korlátozása zajlott, amely „a kommunizmus legsötétebb korszakára” emlékeztetett – fejtette ki. Magyarországon nincs cenzúra, és a véleménynyilvánítás szabadságát sem korlátozzák, s nyolc év után először lehet „erőteljes rendőri elnyomás” nélkül, szabadon tüntetni – állt a közleményben. Minderről nem tudósít a média – tette hozzá.

Meglátása szerint nem Magyarország, hanem sokkal inkább az Európai Unió az, amely eltávolodik az Emberi jogok európai egyezménye 10. cikkében rögzített véleménynyilvánítás szabadságától. Az EU – írta – átveszi az első bekezdés tartalmát a szabad véleménynyilvánításról, de a magyar médiatörvénnyel ellentétben az ennek gyakorlásával összefüggő, a második bekezdésben szereplő kötelezettségeket és felelősségeket nem. A médiajog és az alkotmány az államok belügye, és így tiszteletben tartandó – írta. Tekintettel arra, hogy Magyarország 46 év után csak nemrég szabadult meg az idegen irányítástól, a külső befolyásgyakorlás kísérlete érthetően ellenállást vált ki – tette hozzá. A magyar lakosság túlnyomó többsége hitet tesz az alaptörvényben említett európai értékek mellett – állt a közleményben.

Az európai történelemben Magyarország többször is élharcosa volt az alapvető szabadságjogoknak – írta, példaként említve többek között az 1222-es Aranybullát és az 1848-ban kinyilvánított sajtószabadságot. Rámutatott, hogy 900 ezren küldték vissza a kiküldött kérdőíveket. „Az alaptörvényt – akárcsak a kormány egyéb tevékenységét – csak az a kisebbség kérdőjelezi meg Magyarországon, amely a kommunista nomenklatúrából érkezve, rendszerének összeomlását és (…) gazdasági előnyeinek elveszítését nem akarja tudomásul venni (…)” – fogalmazott. „Ijesztő, hogy ezt a nyugati médiában és részben nemzetközi szinten is erőteljesen támogatják” – tette hozzá. „Magyarországon – és máshol is – máshogy képzelték el az Európai Unió által propagált szabadság, jog és biztonság Európáját” – írta közleményében Eva Maria Barki.

(MTI)