Barroso nem bánt szűken a magyaroknak szóló dicséretekkel

Az Európai Bizottság elnöke szerint Európa fontos előrelépést tett a mostani elnökség alatt: levonta a gazdasági válság tanulságait, és erősebb európai gazdaságot épít a jövő számára; José Manuel Barroso erről a magyar elnökségből eddig eltelt időszakot értékelő, az eu2011.hu-nak adott interjújában beszélt.• Van Rompuy Magyarország tevékenységét méltatta

A legnagyobb lépés a gyors és lényegi előrehaladás a gazdasági kormányzásról szóló hat jogszabálytervezetben. Ha erről a csomagról sikerül formálisan megegyezni, az eurózóna 1999 óta működő egységes monetáris politikáját erős gazdasági és költségvetési koordináció fogja kiegészíteni, a gazdasági és monetáris unió végre két lábon fog állni – mondta José Manuel Barroso.

Ugyancsak kiemelte, hogy a magyar elnökség első négy hónapja alatt megegyezés született a közös uniós szabadalmi rendszer létrehozásáról – megerősített együttműködési eljárással. „Ez politikailag nehéz döntés volt, de meggyőződésem, hogy megnyitja az utat a szellemi tulajdonjogok költséghatékonyabb európai védelme előtt, és segít innovációbarátabbá tenni földrészünket.” Az Európai Bizottság elnöke arról is szólt, hogy döntés született az EU energiainfrastruktúrájának modernizálásáról, amely a versenyképesség erősítésének egyértelmű előfeltétele. Barroso szerint a romastratégia területén a magyar elnökség alatt nagy előrelépést tettek a nemzeti romaintegrációs stratégiák 2020-ig tartó időszakra szóló uniós keretének létrehozásával.

Mint mondta, a szomszédságpolitika területén Magyarország elnöksége alatt tovább munkálkodott azért, hogy elmélyítsük keleti szomszédainkkal való kapcsolatainkat. E régió országainak meg kell ragadniuk az alkalmat, és fel kell gyorsítaniuk belső reformjaikat, ami segíteni fogja őket abban, hogy közelebb kerüljenek az EU-hoz. Ami Ukrajnát illeti, örülök annak, hogy előrehaladás történt az új, ambiciózus társulási egyezményről folyó tárgyalásokon – mondta.

Arra a kérdésre, mi a véleménye arról, hogy Magyarország úgy döntött, nem csatlakozik az Euró Plusz Paktumhoz, azt mondta: tiszteletben tartja a választást, hiszen a paktum egy politikai akarat kifejezése, nem pedig jogi kötelezettség. Mint mondta, a paktumról az eurózónához tartozó országok döntöttek, de a megállapodás nyitva áll a többi tagállam előtt is. Hat eurózónán kívüli ország csatlakozott is. A paktum semmi esetre sem ássa alá vagy gyengíti az EU egészének vállalásait a strukturális reformokkal vagy a költségvetési konszolidációval kapcsolatban, hanem támogatja és kiegészíti ezeket.

Barroso meggyőződése szerint a válságból levonták a tanulságokat. „Megértettük, hogy gazdaságaink milyen nagymértékben függenek egymástól. Ma nem csupán az úgynevezett »föderalisták« sürgetnek erősebb gazdasági kormányzást, hanem a piacok is. Ennek megfelelően jártunk el” – mondta.

Az interjúban szó esett a japán fukusimai atomerőműnél kialakult helyzetről is, amelynek kapcsán Barroso kiemelte, már márciusban döntés született arról, hogy a Bizottság – a tagállamokkal és a nemzeti szabályozó hatóságokkal együtt – stressztesztet készít elő az európai atomerőművek számára. „Biztonsági garanciákra van szükségünk a műszaki hibák ellen, és vészforgatókönyvekre arra az esetre, ha minden biztonsági rendszer kudarcot vallana”. Kiemelte, hogy még ebben az évben az EU összes nukleáris létesítményében szigorú kockázat- és biztonsági elemzést végzünk, és – a Nemzetközi Atomenergia-ügynökségen és a G-20 csoporton keresztül – arra törekszünk, hogy a többi ország is hasonló kötelezettséget vállaljon – mondta.

(MTI)