Horvátország uniós csatlakozása kapcsán a helyettes államtitkár megbeszélést folytatott Jean-Michel Casával, a francia külügyminisztérium Európa-ügyi főigazgatójával, aki május végi zágrábi útja előtt Magyarországra is ellátogat. Prőhle a találkozó után az MTI-nek elmondta: francia részről maximális elismeréssel beszélnek a magyar uniós elnökség ezzel kapcsolatos eredményeiről, illetve mindarról, ami az elmúlt négy és fél hónapban történt.
A magyar uniós elnökségből még fennmaradó két hónappal kapcsolatban szóba került a romastratégia, illetve a magyarországi romapolitika. A gyöngyöspatai események kapcsán a francia diplomácia Prőhle tájékoztatása szerint úgy gondolja, hogy a magyar kormány helyesen lépett fel a múlt hétfői törvénymódosítással, „amelyet (Párizsban) szimpátiával fogadtak, s ez sok félreértést is eloszlatott”. „Egy olyan ország, mint Franciaország, az ilyen kulturális és szociális hátterű ellentéteknek az összetettségét maximálisan megérti” – tette hozzá.
Franciaország nagy jelentőséget tulajdonít az internet-szabályozásnak, s a G8-as csoport elnökeként a május 26–27-i deauville-i találkozón várhatóan egy nyilatkozattervezetet is előterjeszt majd a témában. Ehhez kapcsolódva Prőhle megjegyezte, hogy Magyarországon a médiatörvény, illetve az új alaptörvény kapcsán a diktatúrában, majd az azt követő húsz év jogállamiságában szerzett tapasztalatok arra intenek, hogy a szabadság és a felelősség kérdéseit újra kell gondolni. „Úgy tűnt, és (a francia partnerek) meg is erősítették, hogy ebben a tekintetben nagyon azonos állásponton vagyunk. Az elmúlt években számos olyan fejlemény történt, amely a szabadság és a felelősség viszonylatában újragondolásra tesz érdemessé olyan fontos kérdéseket, mint amilyen a sajtó vagy az internet szabadsága” – hangsúlyozta a helyettes államtitkár.
„Ne lehessen parttalanul garázdálkodni”
Az MTI kérdésére kifejtette: Párizs a szellemi tulajdon védelméről és az információszabadságnak a felelősséggel való párosításáról kíván nyilatkozatot elfogadtatni a G8-ak csúcstalálkozóján, annak érdekében, hogy „ne lehessen parttalanul garázdálkodni” az interneten.
A magyar és a francia kormány korábban a Magyarországon jelen lévő francia cégek működését elősegítő megbízottakat nevezett ki, hogy megoldást találjanak a felmerült nehézségekre. Francia részről Paul-Henri Ravier, a számvevőszék főtanácsosa és a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) korábbi vezérigazgató-helyettese, magyar részről pedig Madarász László, a Magyar–Francia Kereskedelmi és Iparkamara korábbi elnöke látja el a rendezési feladatokat. A két közvetítő tevékenységét Prőhle szerint mindkét részről pozitívan értékelik. „Megállapítottuk, hogy a külügyminisztériumoknak felelőssége és feladata is van az ellentétek és a félreértések rendezésében” – mondta Prőhle.
Az MTI azon kérdésére, hogy az Alstom és a BKV között Franciaországban folyó per mellett van-e egyeztetés a két vállalat között, a helyettes államtitkár elmondta: „a két kormánymegbízott végzi a munkáját, ezt a külügyminisztériumok gondosan figyelemmel kísérik és ahol lehet, előmozdítják”.
Megállapodás született arról is, hogy Magyarország a francia külügyminisztériumba úgynevezett cserediplomatát delegál: egy magyar diplomata egyéves turnusváltásban részt fog venni a francia külügyminisztérium munkájában – tájékoztatott Prőhle.
(MTI)
Maximális elismeréssel beszélnek a magyar erőfeszítésekről
Az Európai Unió soros magyar elnökségéről, illetve az azt követő kétoldalú francia–magyar együttműködésről egyeztetett hétfőn Prőhle Gergely, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára Párizsban.
2011. 05. 09. 18:03
Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!
- Iratkozzon fel hírlevelünkre
- Csatlakozzon hozzánk Facebookon és Twitteren
- Kövesse csatornáinkat Instagrammon, Videán, YouTube-on és RSS-en
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!