„Mi talán jobban megértjük az itteni népek problémáit”

Az új magyar alkotmány államalkotó tényezőknek tekinti a nemzeti kisebbségeket, amelyeket kollektív jogok illetnek – jelentette ki Kövér László csütörtökön Ljubljanában, a szlovén parlament elnökével közösen tartott sajtótájékoztatón.

Az Országgyűlés elnöke a Pavel Gantarral folytatott megbeszélésein elhangzott témák kapcsán beszélt arról, hogy a két ország a nemzeti kisebbségeinek megítélésében is azonos elveket vall. Olyan közösségekként tekint rájuk, amelyek „a különbözőségükkel gazdagítják az adott ország kultúráját, és speciális lehetőséget nyújtanak a kapcsolatok erősítésében”.

Egy kérdésre válaszolva kifejtette: az alkotmány tervezetében korábban szerepelt megfogalmazás „félreértett, jó szándékú gesztus” volt, mert a magyar jogi és politikai nyelvezetben a politikai és a kulturális nemzet egymással nem lefedhető kifejezés. Amikor észlelték, hogy ezt félreértik és „egyfajta asszimilációs törekvést vélnek felfedezni némelyek benne”, ezt a megfogalmazást megváltoztatták. Hozzátette, hogy a 2014-től működő, akkor megválasztandó országgyűlés munkájában is rész tudnak majd venni a nemzeti kisebbségek.

Kövér László – aki az Országgyűlés elnökeként hivatalos minőségében most először találkozott szlovén vendéglátójával – úgy fogalmazott: Magyarország számára Szlovénia stratégiai partner, „egyike azon szomszédunknak, amelyikkel semmiféle alapvető nézetkülönbség nem áll fenn”. Egyetértettek abban is, hogy Horvátország európai uniós csatlakozása nemcsak Horvátországnak fontos, hanem az egész nyugat-balkáni térség demokratizálása, stabilizálása szempontjából jelentős. „Mi ebben a régióban megtapasztalhattuk, milyen az, amikor instabilitás, feszültség van a szomszédunkban.”

Mi vagyunk azok, akik talán jobban megértjük az itteni népek problémáit, s „talán a bizalom elve alapján bennünket is jobban megértenek ebben a régióban”. Mindkét ország érdekelt abban, hogy külpolitikai stratégiájának meghatározó eleme, „az uniós bővítési folyamat ne álljon le mindaddig, amíg fehér folt van Európa a térképén”. A parlament elnöke kitért arra: egyetértésre jutottak abban is, hogy a regionális határ menti fejlesztéseket fel kell gyorsítani, össze kel hangolni ebbéli törekvéseinket. Nemcsak a kormányoknak és parlamenteknek kell erőfeszítéseket tenni bizonyos kérdések megoldásában, hanem „ösztönözzük a saját önkormányzatainkat, polgárainkat és polgárok közösségeit”, hogy ismerjék fel a lehetőségeket.

Pozitív tapasztalatként említette, hogy a muravidéki magyarok és a rábavidéki szlovének olyan együttműködési megállapodás megkötésére törekszenek, amely a két közösség kapcsolatát és érdekérvényesítő lehetőségeket is erősíti. Ez „kifejezetten előrevivő európai gondolat, mert Európa nemcsak az országok, hanem a polgárok uniója is” – fogalmazott Kövér László.

Pavel Gantar, a Szlovén Nemzetgyűlés elnöke a sajtótájékoztatón említést tett arról, hogy a magyar vendégével folytatott megbeszélés nem valaminek a kezdete, hanem egy régebb óta meglévő érdemi kapcsolat folytatása a két parlament és azok bizottságai között. Hozzátette, hogy számos területen fokozni lehet az együttműködéseket, különösen gazdasági téren, illetve a Muravidéken és Rábavidéken. Ebben a kapcsolatban nagyon fontos szerepet tölt be a magyarországi szlovén és a Szlovéniában élő magyar kisebbség. A két közösség nemcsak egyfajta kapocs a két ország között, de a határ menti régió fejlődésében is szerepet vállalhatnak.

Miután az Európai Unió bővítésében nagyon hasonló a két állam álláspontja, reményét fejezte ki, hogy még a magyar elnökség ideje alatt befejeződnek Horvátország csatlakozási tárgyalásai. Egyben köszönetet mondott vendégének azért, hogy a magyar elnökség „rendkívül befogadó”, amiről az uniós intézményeknél dolgozó vagy nemzetközi találkozókon részt vevő kollégái gyakorta említést tesznek.

(MTI)