A szabadsághoz felelősségnek is kell tartoznia

A törvényekkel választ kell adni az embereket érdeklő és az őket igazán érintő kérdésekre – mondta Prőhle Gergely, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára, a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője szombaton Drezdában, a 33. német evangélikus összejövetelen (Kirchentag), amit idén összekapcsoltak a hatodik közép- és kelet-európai evangélikus találkozóval.• A fő felelősség a kommunista hatalmat terheli

Prőhle Gergely a szombati pódiumbeszélgetésen kiemelte: a demokratikusan megválasztott, kétharmados kormánytöbbségű parlamentnek olyan törvényeket kell hoznia, amely az emberek széles körét megnyugtatja, ezzel „ki lehet fogni a szelet a szélsőjobboldal vitorlájából”, vissza lehet őket szorítani. Mint utalt rá, a Németországban is nagy sajtóvisszhangot kapott magyarországi médiatörvényt Brüsszelben is megvizsgálták. Ezzel kapcsolatban megjegyezte: „a szabadság hihetetlenül fontos, a sajtószabadság is”, de ehhez felelősségnek is kell tartoznia.

Véleménye szerint meg kell érteni az iszlám vallás képviselőit is, toleránsnak kell lenni velük szemben, és akkor „a demokrácia remélhetőleg működni fog”. A világgazdasági válság változást hozott a politikai gondolkodásban, világossá vált, hogy a kialakult szociális feszültségekkel valamit kezdenie kell az államnak; azt, hogy mit kell szabályozni központilag, újra kell gondolnia, az új kihívásokra pedig felelősséggel kell válaszolnia – tette hozzá.

A helyettes államtitkár arról is beszélt, hogy az 1956-os forradalom és szabadságharc megismétlődésétől félt a kommunista hatalom Magyarországon, ezért egyfajta szerény gazdasági jóléttel és szociális biztonsággal akarták a társadalmat megnyugtatni. Ehhez tartozott, hogy 1990 előtt lehetett nyugati irodalmat olvasni Magyarországon, viszonylag szabadon lehetett utazni, de ezzel együtt „sok kompromisszumot kellett kötnie a társadalomnak” a fennálló rendszerrel. Prőhle Gergely rámutatott: „hálát kell adni azért, hogy a rendszerváltás vér nélkül zajlott le”, ugyanakkor a kommunizmus áldozataira emlékezni kell.

Tadeusz Mazowiecki, Lengyelország első rendszerváltás utáni miniszterelnöke egyebek között annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a demokratikus berendezkedés egyik legfontosabb összetevője az a felfogás, hogy a politikai ellenfelet nem szabad ellenségként kezelni. Megemlítette, hogy „a szélsőjobboldallal Lengyelországnak is van problémája”, továbbá azt, hogy „sokan nem érdeklődnek a politika után”, ami a fiatalabb generációknál is megfigyelhető. Lothar de Maiziére, az egykori keletnémet állam, az NDK utolsó, 1990-ben már szabadon megválasztott miniszterelnöke elmondta: ők egy kipróbált politikai-gazdasági modellt kaptek a korábbi nyugatnémet államtól. Ennek következtében nem kellett olyan mértékben foglalkozniuk a korábbi pártállami elittel, mint más országoknak a volt keleti blokkban a rendszerváltás után.

Prőhle Gergely a rendezvény után elmondta: a Kirchentag alkalmából Balog Zoltán társadalmi felzárkózásért felelős államtitkárral együtt látogatást tettek Stanislaw Tillichnél, Szászország tartomány miniszterelnökénél. A megbeszélésen szó esett egyebek mellett a szász tartomány és Magyarország közös környezetvédelmi és energetikai projektjéről, az európai romastratégiáról, a kulturális sokszínűség fontosságáról, és arról a tervről, amelynek keretében Drezda az Európai Unió észak-déli gyorsvasútvonalához szándékozik csatlakozni.

A több mint 100 ezer résztvevővel zajló Kirchentag vasárnap délelőtt istentiszteletekkel zárul.

(MTI)