Június 5-én előre hozott választásokat tartanak az 1991-ben függetlenné vált Macedóniában. Az ország a balkáni háborúból sikeresen kimaradt, de a jelentős albán kisebbséggel rendelkező államban 2001-ben a polgárháborút csak egy átfogó békeegyezménnyel sikerült lezárni. Macedónia emellett az ország nevét illetően vitában áll Görögországgal, és ezért nem kezdődhettek meg a csatlakozási tárgyalások az Európai Unióval.
A több mint kétmillió lakosú országban a várható életkor 75 év, az egy főre jutó GDP közel 9500 dollár. Az ország viszonylag nagyobb visszaesés nélkül megúszta a világgazdasági válság eddigi éveit, de a munkanélküliség továbbra is óriási (31,7 százalék), viszont becslések szerint a feketegazdaság aránya akár a GDP 20 százalékát is elérheti. A sikeres makroökonómiai politikának köszönhetően az ország költségvetése nem borult föl és a pénz is megőrizte az értéket az euróval szemben.
Nemzetközi nyomásra engedett a kormány
Legutóbb 2008-ban tartottak parlamenti választásokat a balkáni országban, amely szintén előre hozott volt. Akkor a VMRO–DPMNE jobbközép pártszövetség „Egy jobb Macedóniáért” néven hozott létre választási tömörülést, amely a 120 parlamenti mandátumból 63-at megszerzett. Második helyen a Koalíció Európáért végzett 27 hellyel, harmadik lett az albán Demokratikus Unió az Integrációért (DUI) párt, őt követte az Albán Demokrata Párt (ADP) és az Európa Jövőjéért Párt.
A mostani választások kiírásához az vezetett, hogy letartóztatták az ellenzéki A1 televíziónak – az ország első magán-tévécsatornájának – a tulajdonosát. Az üzletember ellen adócsalás miatt indítottak eljárást, befagyasztották a tv bankszámláit is. A legerősebb ellenzéki párt, a szociáldemokraták szerint politikai okokból indult eljárás a tévétársaság tulajdonosa ellen. Újságíró-szervezetek egyértelműen a sajtószabadságra mért csapásnak tekintik az ügyet. Az ellenzék még januárban bejelentette, hogy bojkottálni fogja a parlament üléseit, amíg nem kerül sor új választásra, majd a külföldi szervezetek is a politikai válság feloldását egy előre hozott választásban látták. Végül engedett a miniszterelnök és április 14-én a parlament feloszlatta magát.
Lezárnák a vitát
A vasárnapi megmérettetésen 1,7 millióan járulhatnak majd az urnákhoz, hogy megválasszák a 123 parlamenti képviselőt. A kampány eddig nem hozott semmilyen nagyobb újdonságot a választók számára. A hat éve kormányon lévő jobbközép koalíció eddig nem tudta megoldani a névvitát, míg a szociáldemokrata ellenzék gazdasági reformokat és a vita minél előbbi lezárását javasolja. Macedónia számára nagy dilemma, hogy egy rendkívül népszerűtlen megoldással lezárja-e a görögökkel való vitát és cserébe beléphet a NATO és az EU előszobájába, vagy pedig továbbra sem törekszik megegyezésre, s így továbbra is kimarad a nyugati szervezetekből, amely vélhetően nem lesz jó hatással a gazdasági és politikai helyzetre.
Nikola Gruevszki
A legfrissebb felmérések azt mutatják, hogy vélhetően képes lesz a többség megszerzésére a Nikola Gruevszki miniszterelnök által vezetett szövetség. A kutatások szerint a VMRO–DPMNE 42-58 helyet fog szerezni a parlamentben, míg a szociáldemokrata ellenzék Branko Crvenkovszki vezetésével 29-42 mandátumra számíthat. Klime Babunski kommunikációs egyetemi oktató szerint a közvélemény-kutatások nem tükrözik az emberek valós véleményét, mivel rendkívül erős politikai irányítás alatt állnak. Példaként hozta föl, hogy míg az egyik felmérésben a kormánypártok 58:29 arányban győznék le az ellenzéket, addig egy másikban csupán két mandátummal szereznének többet, mint a szociáldemokraták. A kutatásokból az is kiderül, hogy a nagyobbik albán párt, a DUI 6,9, míg a kisebbik ADP 3,9 százalékra számíthat.
Nem engednek Athén nyomásának
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!