Június 5-én előre hozott választásokat tartanak az 1991-ben függetlenné vált Macedóniában. Az ország a balkáni háborúból sikeresen kimaradt, de a jelentős albán kisebbséggel rendelkező államban 2001-ben a polgárháborút csak egy átfogó békeegyezménnyel sikerült lezárni. Macedónia emellett az ország nevét illetően vitában áll Görögországgal, és ezért nem kezdődhettek meg a csatlakozási tárgyalások az Európai Unióval.
A több mint kétmillió lakosú országban a várható életkor 75 év, az egy főre jutó GDP közel 9500 dollár. Az ország viszonylag nagyobb visszaesés nélkül megúszta a világgazdasági válság eddigi éveit, de a munkanélküliség továbbra is óriási (31,7 százalék), viszont becslések szerint a feketegazdaság aránya akár a GDP 20 százalékát is elérheti. A sikeres makroökonómiai politikának köszönhetően az ország költségvetése nem borult föl és a pénz is megőrizte az értéket az euróval szemben.
Nemzetközi nyomásra engedett a kormány
Legutóbb 2008-ban tartottak parlamenti választásokat a balkáni országban, amely szintén előre hozott volt. Akkor a VMRO–DPMNE jobbközép pártszövetség „Egy jobb Macedóniáért” néven hozott létre választási tömörülést, amely a 120 parlamenti mandátumból 63-at megszerzett. Második helyen a Koalíció Európáért végzett 27 hellyel, harmadik lett az albán Demokratikus Unió az Integrációért (DUI) párt, őt követte az Albán Demokrata Párt (ADP) és az Európa Jövőjéért Párt.
A mostani választások kiírásához az vezetett, hogy letartóztatták az ellenzéki A1 televíziónak – az ország első magán-tévécsatornájának – a tulajdonosát. Az üzletember ellen adócsalás miatt indítottak eljárást, befagyasztották a tv bankszámláit is. A legerősebb ellenzéki párt, a szociáldemokraták szerint politikai okokból indult eljárás a tévétársaság tulajdonosa ellen. Újságíró-szervezetek egyértelműen a sajtószabadságra mért csapásnak tekintik az ügyet. Az ellenzék még januárban bejelentette, hogy bojkottálni fogja a parlament üléseit, amíg nem kerül sor új választásra, majd a külföldi szervezetek is a politikai válság feloldását egy előre hozott választásban látták. Végül engedett a miniszterelnök és április 14-én a parlament feloszlatta magát.
Lezárnák a vitát
A vasárnapi megmérettetésen 1,7 millióan járulhatnak majd az urnákhoz, hogy megválasszák a 123 parlamenti képviselőt. A kampány eddig nem hozott semmilyen nagyobb újdonságot a választók számára. A hat éve kormányon lévő jobbközép koalíció eddig nem tudta megoldani a névvitát, míg a szociáldemokrata ellenzék gazdasági reformokat és a vita minél előbbi lezárását javasolja. Macedónia számára nagy dilemma, hogy egy rendkívül népszerűtlen megoldással lezárja-e a görögökkel való vitát és cserébe beléphet a NATO és az EU előszobájába, vagy pedig továbbra sem törekszik megegyezésre, s így továbbra is kimarad a nyugati szervezetekből, amely vélhetően nem lesz jó hatással a gazdasági és politikai helyzetre.
Nikola Gruevszki
A legfrissebb felmérések azt mutatják, hogy vélhetően képes lesz a többség megszerzésére a Nikola Gruevszki miniszterelnök által vezetett szövetség. A kutatások szerint a VMRO–DPMNE 42-58 helyet fog szerezni a parlamentben, míg a szociáldemokrata ellenzék Branko Crvenkovszki vezetésével 29-42 mandátumra számíthat. Klime Babunski kommunikációs egyetemi oktató szerint a közvélemény-kutatások nem tükrözik az emberek valós véleményét, mivel rendkívül erős politikai irányítás alatt állnak. Példaként hozta föl, hogy míg az egyik felmérésben a kormánypártok 58:29 arányban győznék le az ellenzéket, addig egy másikban csupán két mandátummal szereznének többet, mint a szociáldemokraták. A kutatásokból az is kiderül, hogy a nagyobbik albán párt, a DUI 6,9, míg a kisebbik ADP 3,9 százalékra számíthat.
Nem engednek Athén nyomásának
Gruevszki a kampány során elmondta, hogy pártja győzelme esetén folytatni fogja az ország gazdasági és szociális erősítését. Arról is beszélt, hogy Athén nyomására nem fogja megváltoztatni az ország elnevezését. Az ellenzék vezetőjét elavult és bűnöző politikusnak nevezte, és felelősnek tartja az 1990-es években történt „bűnözési átmenetért”. Az ellenzék a névvitát mindenképpen egy népszavazással zárná le, azt követően, hogy sikerül megállapodni a görögökkel. Tudják, hogy egy ilyen lépés nagyon népszerűtlen lenne, de a nyugati integráció felgyorsítása mindenképpen megérné ezt az árat.
(balkaninsight.com)
