Nem csökken a nukleáris fegyverek száma

Kicsi az esély a nukleáris fegyverek globális csökkentésére a következő években – figyelmeztetett kedden a stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI).

A nyolc nagy és közepes atomhatalomnak (Oroszország, az Egyesült Államok, Franciaország, Nagy-Britannia, Kína, India, Pakisztán és Izrael) együttesen több mint 20 500 nukleáris fegyvere volt 2010 végén.

Az Egyesült Államok és Oroszország ugyan tavaly áprilisban aláírta az új START-szerződést, amely 2200-ról 1500-ra csökkenti a hadászati nukleáris robbanófejek számát, azóta azonban mindkét ország hangoztatta, hogy vagy nukleáris fegyvereket célba juttató új rendszereket állít hadrendbe, vagy vannak ilyen tervei.

Daniel Nord, a SIPRI helyettes vezetője elmondta, hogy az Egyesült Államok a következő tíz évben 92 milliárd dollárt készül beruházni nukleáris fegyvereinek rendszerébe, míg Oroszország ballisztikus rakétarendszerét korszerűsíti, továbbá nyolc új nukleáris tengeralattjárót tervez vásárolni. Nagy-Britannia előzetes döntést hozott jelenlegi nukleáris fegyverkapacitásának szinten tartásáról, Kína korszerűsíti rakétáit, Franciaország pedig hasonló modernizálást fejezett be.

„Az atomhatalmak üzenete az, hogy a következő 30-50 évben megőrzik nukleáris fegyvereiket” – mondta a szakértő. A békekutató intézet szerint az atomsorompó-szerződés tavaly rendezett utókonferenciája felszínre hozta azokat a súlyos véleménykülönbségeket, amelyek az atomhatalmak és az atomfegyverrel nem rendelkező államok között állnak fenn. „Ezek a nézetkülönbségek kétségessé teszik az utókonferencia záródokumentumában elfogadott legszerényebb lépések megvalósításának kilátásait” – hangoztatta Daniel Nord.

A SIPRI szerint 2010-ben Oroszország volt a legnagyobb nukleáris hatalom, amelynek 11 ezer nukleáris robbanótöltet van a birtokában. Második a rangsorban az Egyesült Államok, amelynek 8500 ilyen eszköze van. A többi állam – Franciaország, Nagy-Britannia, Kína, India, Pakisztán, Izrael – egyenként 80 és 300 közötti számú robbanófejjel rendelkezik. A stockholmi intézet úgy vélekedett, hogy 2010-ben nem történt jelentős haladás a vitatott iráni és észak-koreai nukleáris program kérdésének rendezésében sem.

A SIPRI-nél úgy látják, Észak-Korea elegendő plutóniumot halmozott fel ahhoz, hogy robbanótölteteket állítson elő kis számban. Nincs azonban olyan nyilvános adat, amely megerősítené, hogy az ázsiai országnak bevethető atomfegyverei lennének.

(MTI)