Nőhet a világörökségi helyszínek száma

Változtatna a világörökségi rang odaítélésének procedúráján az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO), mert évente csak a javasolt helyszínek 20-30 százaléka nyeri el a védelmet jelentő címet.

A témával foglalkozó szakértők szerint javítani kell ezen a mérlegen, mert ez az arány „nem sikerráta” – fogalmaztak szakértők az UNESCO világörökségi bizottságának hétfőn Párizsban megkezdődött tanácskozásán. A világörökségi rangra emelt helyszínek alacsony számára magyarázat lehet az eljárás, amelynek során kiválasztják őket – vélekedett Kishore Rao, a világörökségi központ feje.

Idén mintegy 40 helyszínjavaslat fekszik a 21 UNESCO-tagállam képviselőiből álló döntőbizottság asztalán, a testület azonban várhatóan csak a hét végén határoz a természeti és kulturális helyszínekről. A világörökségi listára eddig 151 ország 911 kiemelkedően különleges helyszínét vették fel, közülük 704 kulturális, 180 természeti, 27 pedig úgynevezett vegyes kategóriájú. Az UNESCO 1972-ben hívta életre a kezdeményezést a világörökség védelmére.

Idén hat olyan ország is szerepel a várományosi listán, amely korábban nem javasolt helyszínt: Barbados, Kongó, az Egyesült Arab Emirátusok, Jamaica, Mikronézia és Palau. A javasolt helyszíneket két tanácsadó testület, a Műemlékek és Műemléki Együttesek Nemzetközi Tanácsa, az ICOMOS és a Természetvédelmi Világszövetség, az IUCN vizsgálja. A szervezetek bizalmasan teszik meg ajánlásaikat a bizottságnak.

Várhatóan az UNESCO bővíti majd a veszélyben forgó világörökségek listáját is, amely jelenleg 34 helyszínt tartalmaz, egyebek közt a Galápagos-szigeteket. Kemény vitára számítanak a Machu Picchu ügyében: a szakemberek jelentős részét már régóta aggasztja a perui inka fellegvárra ellenőrizetlenül áramló turistahad. Peru viszont ellenzi a veszélyeztetett státuszt, mert attól tart, apadna az országba érkező látogatók száma.

(MTI)