Az ügy bahreini vádlottja állítólag beismerte, hogy 2002 óta pénzért cserébe információkkal látott el Kuvaitban akkreditált két iráni diplomatát bahreini katonai és ipari létesítményekről. Az értesüléseket a bahreini sajtó szerint az iráni Forradalmi Gárdának továbbították. Az érintett két iráni állítólag Kuvaitban információkat gyűjtött az ottani hadseregről, a Kuvaitban állomásozó amerikai haderőről és az emírség kőolajipari létesítményeiről.
Idén márciusban ezért a kuvaiti bíróság halálra ítélte őket és egy kuvaiti állampolgárt, akit tavaly tartóztattak le. Irán tagadta, hogy köze lenne a hírszerzősejthez. Bahreinben február közepén kormányzati reformokat követelő utcai tüntetések kezdődtek. A kicsiny monarchiát irányító szunnita elit megvádolta a szomszédos Iránt, hogy az ellenzéki síiták támogatásával szítja a tiltakozásokat. Márciusban szaúdi csapatok vonultak be Bahreinbe, és elfojtották a tiltakozó akciókat. A Human Rights Watch nemzetközi jogvédő szervezet szerdán megvádolta a bahreini kormányt, hogy március óta a tüntetések miatt megtorlásul erőszakkal elnyomja saját állampolgárait.
A New York-i székhelyű emberi jogi szervezet fölszólította a bahreini hatóságokat a jogsértések beszüntetésére. „Bahrein könyörtelenül megbünteti a nagyobb szabadságért tüntetőket, miközben az Egyesült Államok félrenéz” – írta a HRW. A szervezet – amelynek működését állítása szerint április óta ellehetetlenítik az arab országban – a bahreini uralkodócsalád trükkjének nevezte a szombaton elindított, úgynevezett nemzeti párbeszédet.
„Az ellenzéki vezetőket, akiknek a részvétele elengedhetetlen ahhoz, hogy bármilyen párbeszéd sikerrel járjon, bebörtönözték, vagy jelenleg is büntetőeljárás alatt állnak, a törvényesen működő ellenzéki pártokat pedig partvonalra szorították” – írta a jogvédő szervezet.
(MTI)
origo.hu
Pusztító vihar közeledik, már ma este lecsaphat
