Nem vörös, de sikeres: Anti-Kína szárnyal + Képek

Latin-Amerika motorja kétségkívül Brazília: a tavalyi 7,5 százalékos növekedés, a gazdaságba ömlő mérhetetlen mennyiségű külföldi tőke is ezt bizonyítja. Az „Anti-Kína” kőkemény valutával bír, míg a kínai kommunisták pórázon tartják a sajátjukat, de a szociális és infrastrukturális beruházásokhoz való hozzáállás is homlokegyenest más a két országban. Egyedül a lendület hasonló. A Time magazin a brazil csodát elemezte.• Megváltoztak a kínai játékszabályok + Képek

A latin nagyhatalom a vason keresztül a kávéig sok termékben a legjelentősebb exportőrök közé verekedte magát az elmúlt években. A különféle termékek árának növekedése és a gyártásba, termelésbe való befektetési vágy őrült szintre növekedése is Brazília malmára hajtotta a vizet. Az országba irányuló portfólióbefektetések a 2010-es rekordot is meghaladták, ami az egekbe tornázta a brazil valutát. Egy közepes bevétellel bíró ország pénzének, jelen esetben a realnak a túlértékeltsége aránytalan gazdaságot jelez – írja a Time. A „betegség” ellenére (vagy éppen amiatt) a befektetők díjazzák a nyugalmat, amit az ország vezetése elért az utóbbi években. Volt honnan visszakapaszkodniuk: az ország az 1980-as, 90-es években a bizonytalanság jelképe volt.



A külföldről beáramló pénzek miatt az infláció réme állandóan a fejük felett lebeg. A pénzromlás megfékezése érdekében a nemzeti bank folyamatosan emeli az alapkamat szintjét, így mára Brazíliának van a legmagasabb kamatszintje a meghatározó gazdaságok között. Ez a tény tovább növeli a külföldi befektetők érdeklődését.



Brazíliának ugyanakkor meg kell küzdenie a pazarló állammal, ami a szárnyaló gazdaság által termelt javak 35 százalékát emészti fel. Más feltörekvő piacokon ez az arány 25 százalék körül mozog. A kormány emellett „túlságosan jótékony”, a GDP tetemes hányadát jóléti kiadásokra költi, infrastrukturális beruházásokra viszont csak alig 3 százalékot. Az állam emellett relatíve sok pénzt hagy az embereknél, az egy főre jutó átlagos jövedelem 11 000 dollár éves szinten. A 2014-es vb és a 2016-os olimpia azonban komoly változásokat hoz ezen a területen.



A 190 milliós ország lakosságának közel fele már a középosztály valamely szintjén tanyázik, de a szakadék a társadalom egyes csoportjai között még mindig hatalmas. Az adók 1 százalékát költik az iskoláztatásra, aminek a hatékonysága megkérdőjelezhető. A rengeteg írástudatlan ellenére Brazília brillírozik a szakemberképzésben, s olyan high-tech ágazatokba fektet, mint az űrkutatás. Az informatika is húzóágazatnak számít, melybe szintén ömlenek a külföldi befektetők dollármilliói (1,5 millió IT-szakember él az országban). Az állam a GDP 1 százalékát pörgeti vissza a kutatás-fejlesztésbe, 100 emberből 15-en valamilyen szinten kötődnek ehhez a szektorhoz. Sok szakember a közelmúltban felfedezett mélytengeri kőolajlelőhelyek miatt már a jövendő Szaúd-Arábiájának hívja Brazíliát.





Fotók: Reuters

De minden túlzásba vitt erény gyengeséggé válhat – figyelmeztet a Time. Az exportra szánt áruk előállítása „túl sok” külföldi pénzt vonz, ami már veszélyes magasságokba repíti a realt. A brazilok rekordösszegeket költenek importárukra, így az egyenlegük mélyen a negatív régiókban tanyázik. Ha a Brazília által gyártott termékek ára zuhanni kezdene, a mérleg kezelhetetlenné válna. Mindezek a jelenségek Anti-Kínává teszik a latin motort. Míg Kínát az olcsó valuta, a magas megtakarítások és a „megfizethető” munkaerő jellemzi, addig Brazília mindennek az ellenkezője. Ha tartani akarja növekedési ütemét, a kínai minta irányába kell elmozdulnia: az ázsiai óriásnak vissza kell fognia befektetési étvágyát, a szociális hálóját sűrűbbre kell szőnie, valamint a mesterségesen alacsonyra nyomott jüant lazábban kell tartania, Brazíliának ellenben több befektetésre, kevesebb jóléti kiadásra és gyengébb pénzre van szüksége. Ha a dél-amerikaiak nem teszik meg a szükséges lépéseket, a várható 4-4,5 százalékos növekedési ütemet is nehéz lesz tartani.

(Time)