Alagúton akarták megközelíteni Bin Laden otthonát

Egy, az Oszama bin Laden abbotábádi rejtekhelyéhez ásandó alagút is szerepelt a terroristavezér megsemmisítéséről szóló forgatókönyvek között – írta a vakmerő kommandós akcióról, annak előzményeiről és utórezgéseiről készített részletes beszámolójában a The New Yorker.

Az alagút tervéről végül azért tettek le, mert a műholdas felvételekből kiderült, hogy a talajvíz szintje ezt nem tenné lehetővé. Robert Gates védelmi miniszter és James Cawtright tábornok, az egyesített vezérkar elnökhelyettese egy B–2-es bombázókkal végrehajtott légi csapást javasolt, ám a légierő számításai szerint a Bin Laden rejtekhelye alatt gyanított (valójában nem létező) bunker garantált megsemmisítéséhez 32 darab ezer kilogrammos, 10 méteres mélységig pusztító, intelligens bombára lett volna szükség. Ennyinek a ledobása földrengéshez hasonló pusztítást okozott volna a terroristavezér házának környezetében, ezért az akció tervezői letettek a lehetőségről.

Szóba került, hogy a likvidálásra bevetett kommandósokat a helikopterek Abbotábádon kívül tegyék le, és gyalog közelítsék meg a célpontot, ám a lebukás veszélye miatt ezt is elvetették. Maradt végül a rejtekhely elleni közvetlen helikopteres támadás, amely azonban az egyik jármű balesete miatt könnyen kudarcot vallhatott volna, ha a Jimmy Carter által 1980-ban elrendelt túszszabadító akció kudarcából tanult Barack Obama elnök nem adta volna parancsba, hogy biztosító helikopterek is vegyenek részt az akcióban.

A cikk szerzője, Nicholas Schmidle, aki igen alapos, forgatókönyvszerű beszámolóját az akció előkészítőivel és végrehajtóival készített interjúk alapján írta, azt állította, hogy az al-Kaida vezérének megsemmisítésekor az amerikai kommandósok helikopterei nem először, hanem 10-12. alkalommal hatoltak be a több mint fél évszázada indiai légi támadástól tartó Pakisztán légterébe. Írásában Scmidle tévhiteket oszlatott el, és nem, illetve kevéssé ismert részleteket tárt az olvasó elé. Így például cáfolta azt a CBS televízió által elterjesztett értesülést, amely szerint a kommandósok fejkamerát viseltek.

Leírta, hogy a művelet minden szakaszát egy-egy indián eredetű kódnévvel látták el, és a „Geronimo” nem Bin Laden fedőneve volt, hanem azt jelentette, hogy megtalálták a terroristavezért. „Az őrizetbe vétele vagy az elfogása sohasem volt kérdés – egy másodperc töredékéig sem. Senki sem akart foglyokat” – nyilatkozott névtelenül a magazinnak egy titkos műveleti tiszt. Az agyonlőtt Bin Ladentől még Abbotábádban csontvelő- és egyéb DNS-mintát vettek. A cikkből az is kiderült, hogy az épen maradt Blackhawk helikoptert még azelőtt újra kellett tankolni, hogy annak sikerült volna elhagynia Pakisztán területét. A művelet 25 percig tartott, ami rendkívüli feszültséget keltett a Fehér Házban.

Barack Obama elnök egy mérőszalagot ajándékozott az akciót irányító Bill McRaven tengerészgyalogos altengernagynak, mert a halott és az afganisztáni Dzsalálábádba átszállított Bin Laden testmagasságát csak úgy tudták megállapítani, hogy egy hajszálra hat láb (mintegy 183 centiméter) magas tengerészgyalogos a holttest mellé feküdt. Így derült ki, hogy a terrorista vezér négy hüvelykkel (több mint 10 centivel) magasabb volt nála. Schmidle szerint az elnök, aki találkozott az akciót végrehajtó SEAL-kommandósokkal, és egyenként le is fényképeztette magát velük, egy dolgot nem kérdezett meg: azt, hogy melyikük lőtte le közülük Oszama bin Ladent.

(MTI)