Az orosz listán a Kommerszant című lap szerdán közölt értesülése szerint olyan amerikaiak szerepelnek, akik megsértették orosz állampolgárok emberi jogait. Elsősorban a fegyverkereskedelemmel vádolt Viktor But, valamint a kábítószer-csempészéssel vádolt Konsztantyin Jarosenko elleni eljárásban közreműködő személyekről van szó. A Kommerszant felidézte, hogy az amerikai lista bejelentése után Dmitrij Medvegyev orosz államfő megbízta a külügyminisztériumot a „szimmetrikus válasz” kidolgozásával. A minisztérium azonban már jóval Medvegyev utasítása előtt, még tavaly év végén hozzálátott a munkához, ugyanis eredetileg akkorra várták az amerikai szankciót.
A lap Szergej Rjabkov külügyminiszter-helyettest idézve azt írta, hogy a listán azok szerepelnek, „akik problémákat okoznak az orosz–amerikai kapcsolatokban”. Egy neve mellőzését kérő diplomáciai forrás szerint több tucat amerikai nem kaphat a jövőben orosz vízumot. Leonyid Kalasnyikov, a duma kommunista képviselője, aki ismeri a listát, úgy nyilatkozott a Kommerszantnak: Moszkva nem tehette meg, hogy nem válaszol, de az orosz lista „karikatúraszerű”. „Alig hiszem, hogy sok amerikai tisztségviselő van, aki mindenáron Oroszországba akar utazni, itt taníttatja a gyerekeit, vagy orosz bankokban tartja a pénzét.”
Nyikolaj Zlobin professzor, az amerikai Védelmi Információs Központ orosz és ázsiai programjainak igazgatója szerint a válasz „legalábbis nem korrekt, mert a But-ügynek Magnyitszkij ügyétől eltérően nincs politikai vonatkozása, nem hasonlíthatók össze”, s ezért aligha adhatók el szimmetrikusként az ezekre hivatkozó szankciók. „Furcsa megbüntetni olyan embereket, akik Oroszországnak segítenek a korrupcióellenes harcban. A válasznak nincs semmi hatása, csak fájó pontokat okoz az orosz–amerikai kapcsolatokban.”
Szergej Magnyitszkij azért került vizsgálati fogságba, mert feltárta, hogy a befektetési társaságnál, amelynek külső tanácsadója volt, magas rangú belügyi személyiségek adócsalás hamis vádjával házkutatást végeztek, elvitték három vállalat dokumentumait, s ezekre mintegy 200 millió dollárnyi adót igényeltek vissza az államtól. Magnyitszkij egy évet töltött a fogházban, megbetegedett, de nem kapott orvosi kezelést. Az illetékes szervek négy vizsgálata mindent törvényesnek minősített, ám az államfő mellett működő emberi jogi bizottság arra jutott, hogy egyfelől nem kizárt, hogy a jogászt kínozták is, másfelől a nyomozást végig azok vezették, akiket leleplezett. Ezt követően vádat emeltek a börtönorvos ellen.
(MTI)

Nem a gyerekmedencében történt a tragédia – megszólalt a Palatinus