Goran Hadzsics és Ratko Mladics elfogásával és kiadatásával egy korszak zárult le két évtizeddel a szörnyű délszláv háború kitörését követően – olvasható a The Financial Times (FT) elemzésében, amely a Nyugat-Balkán helyzetével foglalkozott. A két, háborús és emberi jogi bűntényekkel vádolt vezető Hágába szállításával már 161 személy ellen indult eljárás. A letartóztatások és a nemzetközi bírósággal való együttműködés révén Szerbiát, és vele együtt az összes volt Jugoszláv tagköztársaságot mára már Nyugat-Balkánként emlegetik.
A két, háborús bűnökkel vádolt személy elfogása közti időszakban az unió végleg lezárta a tárgyalásokat Horvátországgal, amely 2013-tól az EU 28. tagországa lesz. Horvátország csatlakozási tárgyalásainak lezárása nagyon jó hír a régió számára – mondta el Bozidar Djelics szerb miniszterelnök-helyettes. Rámutatott arra, azzal, hogy országa teljesítette a nemzetközi kötelezettségeit, hozzájárul a regionális stabilitáshoz és békéhez.
Elmaradt a talpra állás
Az FT szerint ezeknek az országoknak szükségük van arra a reményre, hogy egyszer majd csatlakozhatnak az unióhoz. Közismert, hogy Brüsszel jelenleg az egyre elhatalmasodó adósságválsággal van elfoglalva, miközben a nyugat-balkáni kockázatok egyelőre elkerülik a figyelmét. Fontos megemlíteni azt is, hogy a globális pénzügyi válságból ez a régió még egyáltalán nem állt talpra, szemben a volt szocialista térség többi részével. Erre jó példa az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank júliusi jelentése, mely szerint csak Horvátország volt képes leküzdeni a krízist, és növekedést felmutatni.
Egyes elemzések szerint a nyugat-balkáni térség nagyon komoly veszteségeket szenvedne el, ha a görög bankrendszer válságba kerülne, mivel a pénzintézetek nagyon komoly intervenciót hajtottak végre ezekben az országokban. Az emberek többsége úgy érzi, hogy lényegesen rosszabbul él, mint 20 évvel ezelőtt, amit mindenképpen alátámaszt az a tény, hogy Horvátországban az egy főre eső nemzeti termék 11 ezer euró, míg Szerbiában csupán 5 ezer, ami kevesebb, mint a háború előtt. „Azelőtt sokkal jobb volt a fizetésünk, mint manapság, és oda utazhattunk, ahová akartunk” – mondta el Snezana Taszics, a szerbiai lottótársaság egykori alkalmazottja, akit 2006-ban 27 év után bocsátottak el.
Ők mutatnak példát
A cikk szerint nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy a háború sebei még sok helyen nagyon erősen jelen vannak. Bosznia-Hercegovinában a választások óta eltelt 10 hónapban képtelenek új kormányt alakítani a pártok, míg Koszovó északi részén ismét az erőszak kapott főszerepet. Érdekesség, hogy az év eleji kairói Tahrir téri tüntetésen többen a szerbiai Otpor mozgalom jelképét lengették. Ez a mozgalom volt, amely aktív szerepet játszott Szlobodan Milosevics egykori elnök elmozdításában. Úgy tűnik, most a balkáni államok mutatnak példát az arab világnak abban, hogyan lehet a tekintélyelvű modellből a szabad piacgazdaságba átjutni.
Ijesztőek a gazdasági kihívások – fogalmazott Vladimir Gligorov Balkán-szakértő. Ennek természetesen nagyon komoly társadalmi hatásai lesznek – tette hozzá. A globális krízis előtt úgy tűnt, hogy a térség képes lesz utolérni a közép-európai régiót. 2000–2007 között Szlovéniát leszámítva évente 5,5 százalékos átlagos növekedést produkáltak a térségbeli államok, Szerbiába 15 milliárd dollárnyi külföldi tőke érkezett.
Drámai a munkanélküliség
Az elemzés szerint azonban nem szabad elfelejteni azt sem, hogy a korábbiakkal szemben rendkívül alacsony bázisról indult a növekedés a Nyugat-Balkánon. Míg Csehországban és Lengyelországban a nyugati gazdaság kiszolgáló egységei telepedtek meg, addig a Balkánon csupán az építőiparba és a turizmusba fektettek be. Olyan megállapodások, mint a Zastava-gyár 2008-as Fiat általi felvásárlása csupán egyedi esetként szerepel előttünk.
A válság előtt ezekre az államokra is erőteljesen jellemző volt a külföldi hitelfelvétel, de ezek a pénzek nem jártak semmilyen versenyképességi javulással. Mostanra a felduzzadt adósságállomány miatt a fogyasztás esett vissza ezekben az államokban. Szerbiában 2008-at követően félmillió állás szűnt meg – mutatott rá Gligorov. A szakértő szerint a válság miatt a munkanélküliség drámai mértéket öltött Szerbiában és Horvátországban, ami közel 20 százalékos arányt jelent.
Többen a közelmúltbeli belgrádi és zágrábi utcai megmozdulásokat az arab eseményekhez hasonlították, de ez a párhuzam mindenképpen erőltetettnek tűnik. Horvátországban idén ősszel, míg Szerbiában jövő tavasszal rendeznek választásokat, amelyet jelentősen meghatároz az egyre növekvő elégedetlenség.
Gond a gazdaságok zártsága
Az FT szerint a volt Jugoszlávia tagköztársaságainak többségében a reálbérek és a termelés még nem érte el az 1990-es szintet. A politikusok felismerték, hogy égetően szükségük van új munkahelyek és beruházások teremtésére. Ivo Joszipovics horvát elnök korábban úgy fogalmazott a FT-nek, hogy a háborút követő években az ország gazdasága a nyugati importtermékek behozatalára és az állami beruházásokra épült, és nem a saját termelésre és a zöldmezős beruházásokra.
Kritikus probléma a munkanélküliség – erről már Mirko Cvetkovics szerb miniszterelnök beszélt. Nem tudunk elég magánbefektetőt vonzani, akik új munkahelyeket teremtenének – tette hozzá. Alapvető fontosságú, hogy a térségbe minél több tőke vándoroljon, azonban a régió piaca túlságosan kicsi és zárt ahhoz, hogy ez megvalósuljon. Ezzel szemben a Nyugat-Balkán előnye, hogy a gazdaságok már jelentős mértékben az EU-tagországokkal való kereskedelemtől függenek, míg a helyi pénz szerepét az euró vette át.
Sanader is komoly bajba került
Az elemzés szerint Horvátország mindenképpen példát mutat a többi, háború sújtotta köztársaságnak. A 4,5 milliós ország egyesek szerint sokkal keményebb csatlakozási folyamaton és alkalmazkodáson van túl, mint Bulgária és Románia, akiket 2007-ben vett fel teljes jogú tagjai közé az EU. Zágráb csatlakozási tárgyalásai csak egy erőteljes korrupcióellenes fellépést követően fejeződtek be.
Ennek során Ivo Sanader, a jelenlegi jobbközép kormány korábbi miniszterelnöke is célkeresztbe került. Sanader, aki elkezdte a csatlakozási tárgyalásokat, 2009-ben mondott le, majd tavaly Ausztriában fogták el, és idén júliusban szállították Horvátországba, ahol a különféle korrupciós ügyek miatt bíróság előtt kell majd felelnie.
Szerbiának hasonlóan nehéz feladatokkal kell majd megküzdenie, annak ellenére, hogy Hadzsics és Mladics már Hágában van. A jövő évi választások egyik legnagyobb kérdése, hogy hatalmon marad-e az uniós integráció iránt elkötelezett Borisz Tadics elnök vezette gárda, vagy pedig a radikálisok ismét előtérbe kerülnek. A további bővítés kapcsán azonban nem minden csak Szerbián múlik.
Ezt tényleg be akarják fejezni?
2004–2007 között 12 új taggal bővült az unió, és emiatt egyfajta fáradság lett úrrá még a pénzügyi krízis kitörése előtt. Napjainkban pedig az elhatalmasodó adósságválság teszi óvatossá a nagy tagállamokat, hogy a kisebb és gyenge gazdasági teljesítménnyel rendelkező országokat befogadják. A folyamat teljes egésze nem teljesen Szerbia kezében van – ismerte el Djelics. Brüsszeli illetékesek szerint megvan a politikai akarat arra, hogy a volt jugoszláv tagköztársaságokat felvegyék az unióba. Radoszlaw Szikorszki lengyel külügyminiszter szerint még országuk elnöksége alatt Szerbia megkapja a tagjelölti státuszt. „Horvátország felvétele után be kell fejezni a nyugat-balkáni integrációt.”
Bár az EU-tagság sok térségbeli ország számára még messze van, de egyre több jel mutat arra, hogy egymás között megindult egy párbeszéd. Azon a héten, amikor Hadzsicsot letartóztatták a szerb, a horvát és a bosnyák miniszterelnök egy horvát üdülőhelyen találkozott. Megállapodtak abban, hogy közösen fognak olyan uniós projektekre pályázni, amelyek többek között a regionális infrastruktúra fejlesztését célozzák. Ezek a kezdeményezések mindenképpen hozzájárulnak ahhoz, hogy Görögország, Bulgária és Románia közelebb kerüljön az unió szívéhez.
A helyi vezetőknek érdemes figyelembe venni, hogy az unió a történelmi ellenségek kibékülésének az alapján jött létre. Ha Franciaország és Németország képes volt erre, akkor erre a szerbek és a horvátok, illetve a szerbek és az albánok is képesek – olvasható a cikkben. Joszipovics szerint az, hogy ezek az államok közösen törekszenek az EU-ba, elősegítheti a jószomszédi viszonyok fejlődését is.
(financialtimes.com)
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
