Többszöri halasztás után kedden tartanának újabb vádemelési tárgyalást Cochabambában Tóásó Előd és huszonhét gyanúsított-társa ügyében – mint ismeretes, az előző, hasonló eljárás során májusban a bíró nem találta megalapozottnak az ügyészség vádjait és további bizonyítékokat kért. A San Pedro börtönben több mint két éve raboskodó magyar fiatalt magyar idő szerint tegnap éjfélkor kellett volna átszállítaniuk a fővárostól négyszáz kilométerre lévő városkába, de a rendőrség lefújta az akciót: La Pazt újra ellepték a tüntetők, akik többször is összecsaptak a rendőrökkel. Demonstrációk vannak Cochamabában és több más bolíviai városban is, hiszen a rendőrség vasárnap szétverte az őslakos indiánok gyalogos menetelését, melyet egy, az általuk lakott esőerdőt feldúló autópálya építése ellen szerveztek.
A Tipnis nevű menet augusztus közepén indult Trinidad városából, hogy aztán több hét gyaloglás és hatszáz kilométer megtétele után a fővárosba érkezzen. Szombat este az ezerfős menet (köztük sok nő és gyerek) Yucumo városnál áttörte a rendőrségi torlaszt, és egy időre feltartóztatta a közvetíteni igyekvő külügyminisztert is, arra kényszerítve őt, hogy egy rövid szakaszon velük együtt meneteljen.
A bolíviai őslakos indiánok az Evo Morales kormánya és Brazília közti egyezmény alapján épülő amazóniai autópálya megépítése ellen tiltakoznak. A Cochabamba és San Ignacio de Moxos között épülő autópálya Brazília finanszírozásával, ottani cégek kivitelezésével épül azért, hogy gyors közúti összeköttetés jöjjön létre az amazóniai területek és a chilei, valamint perui tengeri kikötők között. A sztráda áthaladna az Isobo–Secure Indián Autonóm Területeken és Nemzeti Parkon (TIPNIS), mely egy különleges biodiverzitású esőerdő és ötvenezer, halászattal, vadászattal és földműveléssel foglalkozó őslakos indián otthona. Az autópálya építéséhez az ott élők megkérdezése nélkül fogtak hozza. A 300 kilométeres sztrádaszakasz megépítéséhez tizenkétezer négyzetkilométer őserdőt kell kitermelni.
A vonulás érdekessége, hogy a jelenlegi elnök, Evo Morales kezdte el a tiltakozás ezen formáját, amikor 1990-ben, ellenzéki politikusként és a kokacserje-termesztők szakszervezeti vezetőjeként elkísérte egy 600 kilométeres útra az indián tüntetőket.
A bolíviai rendőrség vasárnap brutális módon szétverte a mars résztvevőit: nőket és gyerekeket ütöttek gumibotokkal és többeket letartóztattak közülük. A tüntetés szervezői szerint egy három hónapos csecsemő meghalt, harminchét ember (köztük két gyerek) pedig eltűnt.
A brutális rendőri beavatkozás országszerte tiltakozási hullámot váltott ki. Rurrenabaque város lakosai felgyújtották a reptéri kifutópályát, hogy a gyaloglás résztvevői közül letartóztatott indiánokat a rendőrség ne tudja a fővárosba szállítani. Tüntetések kezdődtek Cochabambában, valamint a fővárosban is, ahol az indiánokkal szimpatizálók több kormányépületet megdobáltak és többször összecsaptak a rendőrséggel. A kaotikus állapotok miatt a rendőrség nem vállalta a foglyok szállítását, a rendőrfőkapitány visszavonta a szállítási parancsot. A bíró viszont ragaszkodik a vádemelési tárgyalás megkezdéséhez, így egyelőre nem tudni, hogyan oldják fel a patthelyzetet.
A kialakult helyzet miatt lemondott Cecilia Chacón védelmi miniszter, Evo Morales elnök pedig hétfőn este bejelentette: amíg tart az országos vita, felfüggeszti a sztrádaépítő beruházást. Morales szerint addig szünetelni fog a munka, amíg az érintett tartományokban népszavazást nem rendeznek a kérdésről.
origo.hu
Aranyosi Péter tökéletes és nem kér bocsánatot
