A reformáció alapítója, Luther Márton csaknem 500 évvel ezelőtt, 1517. október 31-én szegezte ki 95 – a katolikus egyház megreformálását célzó és ennek érdekében követeléseit tartalmazó – tézisét a wittenbergi vártemplom kapujára. Ezzel kezdetét vette a reformáció vallási, szellemi és társadalmi folyamata.
Wittenbergben és több más városban istentiszteletekkel és koncertekkel emlékeztek meg az évfordulóról, a központi ünnepséget a német evangélikus egyház vezetőinek részvételével a türingiai Eisenachban tartották.
Margot Kassman, a német evangélikus egyház korábbi vezetője, egyben első női püspöke ünnepi beszédében azt hangoztatta, hogy a szabadság gondolata a reformáció vívmánya volt. Méltatta Luther tevékenységét, kiemelve, hogy a reformáció megalapítója többek között azt akarta, hogy az emberek szabadon és felelősségteljesen gondolkodjanak és saját véleményt alakítsanak ki.
A protestáns, elsősorban evangélikus vallásúak száma Németországban kevéssel 25 millió felett van, és szinte ugyanennyi a németországi katolikusok száma. A két keresztény egyház közötti kapcsolatok, illetve együttműködés erősítése, az ökumenizmus XVI. Benedek pápa közelmúltban tett németországi látogatásának egyik központi eleme volt. A pápa – első katolikus egyházfőként – ellátogatott Erfurtba, ahol felkereste azt az Ágoston-rendi kolostort, ahol annak idején Luther pályáját még katolikus szerzetesként kezdte. A német evangélikus egyház a közeledés szempontjából ezt komoly gesztusként értékelte, noha XVI. Benedek azt elutasította, hogy a katolikusok és az evangélikusok közötti, az egyházi szertartásokra vonatkozó vitákban bármilyen engedményt tegyen.
A német evangélikusok vezetői meghívták a katolikus egyházfőt a 2017-ben, a reformáció 500. évfordulójának alkalmából rendezendő ünnepségekre.
origo.hu
A forrófejű Magyar Péter reagált a Tisza-lista kiszivárgására
