Az elnökről és a bírói fizetésekről döntenek

Heten próbálják elhódítani az elnöki posztot.

Kovács András
2011. 10. 27. 2:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Írországban az elnököt közvetlenül, hét évre választják, azonban egy személy csak két ciklusban töltheti be ezt a posztot. Az állam első közjogi méltóságának nagyrészt ceremoniális szerepe van, így többek között kihirdeti az új választások időpontját, kinevezi a kormányt, a legfőbb bírót, nincsen joga vétót emelni egy elfogadott törvény ellen, de gyakorolhat közkegyelmet. Jelenleg az elnöki posztot Mary McAleese tölti be, 1997 óta, aki 2004-ig a Fianna Fail (FF) tagja volt, míg azt követően független lett.

A súlyos gazdasági válságba süllyedt szigetországban idén februárban tartottak előre hozott parlamenti választást, amelyen az addig kormányzó FF csupán a harmadik helyet szerezte meg. A voksoláson a jobbközép Fine Gael (FG) és a Munkáspárt (LP) diadalmaskodott, majd ezt követően koalíciós megállapodást kötöttek. A voksolás óta a kabinetnek kemény megszorításokat kell végrehajtania, hogy az ország megkapja a nemzetközi pénzügyi szervezetektől az életben maradáshoz szükséges hiteleket. Ennek ellenére az FG és az LP gyakorlatilag megőrizte a februári táborát, míg az egységes Írországért küzdő Sinn Féin és az FF 15-15 százalékon áll.

Heten próbálkoznak

A mostani elnökválasztáson összesen heten szálltak a ringbe, akik közül hárman pártszínekben, míg négyen független jelöltként indulnak. A nagyobbik kormánypárt jelöltje Gay Mitchel, akinek az egyik legfőbb célja, hogy idővel Dublinban nyári olimpiát rendezzenek. Úgy tűnik, tervei megvalósítására túl sok esélye nem lehet, mivel jelenleg csupán hat százalékon áll. A februárban megbukott kormánypárt most nem indított jelöltet.

A választások esélyese Seán Gallagher független jelölt, aki korábban az FF tagja volt, a legfrissebb felmérések szerint 15 százalékkal előzi meg Michael D. Higgins munkáspárti politikust. Gallagher nyitott, befogadó elnöki szerepet képzel el magának, és külön kiemelte a mezőgazdaságot, mint amelyik segíthet az ír gazdaság talpra állításában. A kampány során a politikust, aki komoly üzleti érdekeltségekkel is rendelkezik, sokat támadták a kampánypénzek és adóügyei kapcsán, amiről még szerdán is úgy nyilatkozott, hogy „minden problémát megoldott.”

Higgins szerint a felmérések azt mutatják, hogy a két jelölt viszonylag közel van egymáshoz. Kampánya során természetesen többször beszélt legfőbb riválisa üzleti ügyeiről, és szerinte ő parlamenti képviselőként sokkal többet tett az ír gazdasági csodáért, mint Gallagher. Az elnökválasztással egy időben népszavazást tartanak a bírósági fizetések csökkentéséről, valamint arról, hogy további jogokat delegálnának a parlamenti bizottságoknak.

Arcul csapta őket a válság

Írországban a 2008-as pénzügyi válság hatására erős visszaesés következett be. Válaszul a gazdasági recesszióra a kormány garanciát vállalt a bankbetétekre, és állami kockázatitőke-alapokat hozott létre, a bankszektor további stabilizálása jegyében pedig 2009-ben létrehozta a Nemzeti Vagyonkezelő Ügynökséget. 2010-ben a bankszektor további támogatása következtében a költségvetési hiány majdnem elérte a GDP 32 százalékát.

Miután ellehetetlenült az ír államadósság piaci forrásokból történő finanszírozása, 2010 végén a kormány elfogadta az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) 85 milliárd eurós mentőcsomagját, illetve az azzal járó feltételeket: szigorú költségvetési kiigazítást és strukturális reformok végrehajtását.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.