Nem sokkal ezt követően pedig az uruguayi parlament arról a törvénytervezetről döntött, amely szerint az ottani diktatúra (1973–1985) időszakában elkövetett emberi jogok elleni bűncselekmények elévülhetetlennek minősülnek.
Brazíliában a törvényhozás alsóháza már elfogadta az „igazság bizottságának” a létrehozását. A döntésre még áldását kell adnia Dilma Rousseff államfőnek, aki maga is megjárta a diktatúra börtöneit, és meg is kínozták. A brazil baloldali erők már régóta követelik a sötét múlt feltárását hivatott testület létrehozását. A parlamenti határozat azonban kiköti azt is, hogy nem vonják kétségbe azokat rendeleteket, amelyek elítélt katonatiszteket részesítettek kegyelemben.
Uruguayban ezzel szemben a sokat vitatott elévülhetőségi törvény visszavonására, és az egykori feltételezett bűnösök elleni eljárást lehetővé tevő törvénytervezetre szavaztak a képviselők. A kezdeményező, a Rousseffhez hasonlóan a diktatúra idején sokat szenvedett José Mujica elnök baloldali pártja volt.
Az uruguayi társadalmat megosztó, 1986-ban hozott elévülhetőségi törvény értelmében a bíróságok csak a kormány felhatalmazása alapján kezdhettek eljárást az emberi jogok ellen elkövetett bűncselekményekkel gyanúsított személyek ügyében. Mostantól ez a kötelezettségük megszűnik, és belátásuk szerint cselekedhetnek.
