A Holnap és holnapután: egy európai vízió címmel tartott berlini előadásában a központi banki szakember amellett érvelt, hogy az euróövezeti államoknak szélesebb spektrumon kellene egymás gazdaságpolitikáját vizsgálniuk. Kifejtette: azoknál az országoknál, amelyek elveszítették a piaci finanszírozás lehetőségét, helyénvaló, hogy szigorú feltételek mellett támogatást nyújtsanak az euróövezeti társak. „Az országok igenis megérdemelnek egy lehetőséget, hogy maguk hozzák helyre gondjaikat, és helyreállítsák a stabilitást” – fogalmazott Jean-Claude Trichet.
Az EKB elnöke ugyanakkor leszögezte: ennek a megközelítésnek világos határt kell szabni. Rámutatott: azoknak az országoknak az esetében, amelyek folyamatosan alulteljesítenek a gondok megoldásában, a vállalt reformok végrehajtásában, az euróövezeti hatóságoknak, amilyen az EKB is, komolyabb hatósági szerepet kell adni a gazdaságpolitika irányításában. Világossá tette ugyanakkor, hogy egy ilyen „második kör” létrehozásához szükséges az EU alapszerződéseinek módosítása, ahogy az „a szuverenitás egy új felfogását is jelentené”.
Jean-Claude Trichet, aki nyolcéves mandátumának lejártát követően október végén távozik a frankfurti szervezet éléről, a berlini Humboldt Egyetemen tartott előadást. November elsejével az olasz Mario Draghi lesz az EKB elnöke. A francia közgazdász beszédében kiemelte: Németország példát mutat abban, hogy a józan gazdaságpolitika és a markáns reformok segítenek visszanyerni a versenyképességet, és hozzájárulnak az euróövezeten belüli prosperitáshoz. Úgy fogalmazott: „Ma Németország élen jár a válságból való kilábalásban (…) és nagyon fontos példát mutat a jelenlegi helyzetben”.
Júniusban, a Nagy Károly-díj átvételekor tartott beszédében Jean-Claude Trichet egy közös euróövezeti pénzügyminisztérium létrehozását vizionálta. Ezúttal Berlinben azonban úgy fogalmazott: egy ilyen megközelítés szükségességét csak megerősítette a válság. „Az európai pénzügyminisztérium elsősorban a költségvetési és versenyképességi politikákat felügyelné, de szükség esetén az ő felelőssége lenne a »második kör« végrehajtása” – mondta az EKB távozó elnöke.
Kijelentette: „egyre inkább úgy tűnik, hogy nem túl merész gondolat egy európai pénzügyminisztérium felállítása, inkább az lehet merész, aki nem fontolja meg létrehozását”. Jean-Claude Trichet beszédében abbéli meggyőződésének adott hangot, hogy az EKB valamennyi, a válság alatt hozott döntése az árstabilitás fenntartására vonatkozó mandátumával összhangban született. A bank mérlegfőösszegének bővítését „megfontoltnak”, a kötvényvásárlási program (SMP) újraindítását pedig „szükségesnek” nevezte a monetáris politika átviteli mechanizmusának megerősítése érdekében.
Az EKB távozó elnöke javaslattal állt elő az Európai Unió intézményrendszer jövőjét illetően. Úgy fogalmazott: „el lehet képzelni, hogy az Európai Tanács majdan az unió szenátusává, az Európai Parlament pedig alsóházzá alakul, míg az Európai Bizottság a végrehajtó, az Európai Unió Bírósága pedig az igazságszolgáltatási hatalmi ággá válik”.
