A ENSZ szakosított szervezete pénteken jelentette be, hogy hétfőn, azon a napon tartják a szavazást, amikor Rijád al-Malki palesztin külügyminiszter felszólal a plenáris ülésen. A tagfelvételhez a 193 tagállam kétharmados támogatására van szükség.
Palesztina csatlakozása az UNESCO-hoz súlyos válsághelyzetet idézhet elő, mivel az Egyesült Államok szerdán arra figyelmeztette a szervezetet, hogy azonnal megszünteti a finanszírozását, ha megszavazza a palesztinok belépését. Washington évi 70 millió dolláros hozzájárulással az UNESCO büdzséjének 22 százalékát állja. Az Egyesült Államokban két, az 1990-as évek elején elfogadott törvény tiltja az olyan ENSZ-szervezetek finanszírozását, amelyek felveszik teljes jogú tagjaik közé a Palesztin Hatóságot.
Az UNESCO közgyűlésének ülésszaka kedden kezdődött meg Párizsban, és ennek napirendjére felvették a palesztinok kérelmét, ami inkább jelképes, hiszen a Palesztin Hatóság elsősorban az anyaszervezetnek, az ENSZ-nek szeretne a teljes jogú tagja lenni. Diplomáciai vélemények szerint a jelenleg csak megfigyelői státussal rendelkező palesztinok megkapják a teljes jogú UNESCO-tagságot. Több európai állam, élükön Franciaországgal ugyanakkor „korainak„ tartja addig a szavazást az UNESCO-ban, amíg az ENSZ Biztonsági Tanácsa vizsgálja a palesztinok kérelmét.
Mahmúd Abbász, a Palesztin Hatóság elnöke szeptemberben nyújtotta be a Palesztin Államnak az ENSZ teljes jogú tagsága iránti kérelmét. A Biztonsági Tanácsban az Egyesült Államok várhatóan megvétózza a kérelmet. Palesztina teljes jogú tagfelvételi kérelmének támogatásáról október 5-én szavazott az UNESCO végrehajtó tanácsa, amely ezt követően a közgyűlés elé terjesztette ajánlását. Diplomáciai források szerint az 58 tagú végrehajtó tanácsban csupán négyen, Németország, Románia, Lettország és az Egyesült Államok szavazott ellene. Döntésüket azzal indokolták, hogy a palesztinok felvétele negatívan hatna a közel-keleti békefolyamatra. 14 állam tartózkodott.
Arra már volt precedens, hogy egy ország azelőtt lépett be az UNESCO-ba, hogy az ENSZ felvette volna tagjai közé. Magyarország például a második világháború veszteseként nem lehetett alapító tagja az ENSZ-nek, majd az Egyesült Államok sokáig nem támogatta Budapest felvételét. Magyarország 1955. december 14-én csatlakozott a világszervezethez, az UNESCO-nak pedig 1948. szeptember 14. óta tagja.
