A görög válság kiéleződése nyomán rendkívüli találkozót tartanak szerdán Cannes-ban a G20-ak csütörtök-pénteki csúcstalálkozója előtt – jelentette be kedd délután a berlini kormány. Értesülések szerint a rendkívüli válságtanácskozásról Angela Merkel német kancellár és Nicolas Sarkozy francia elnök telefonon állapodott meg. A találkozón eszerint e két politikus mellett az Európai Unió, továbbá az Európai Tanács, valamint az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap vezetői vesznek részt. Merkel és Sarkozy külön megbeszélést tart a görög féllel, feltehetőleg Jeórjiosz Papandreu miniszterelnökkel. A berlini kormány hivatalosan még nem kommentálta a múlt heti EU-csúcson született megállapodásokról tervezett és teljesen váratlan görögországi népszavazást. Értesülések szerint német kormánykörökben ugyanakkor már az esetleges görög államcsődre készülnek.
Egy görög kormányforrás szerint Görögországban januárban tartanak népszavazást a múlt heti európai uniós csúcson elfogadott, többek között a görög adósság egy részének leírását tartalmazó megállapodás jóváhagyásáról. Ezt megelőzően azonban pénteken bizalmi szavazást rendeznek a megállapodásról a 300 fős parlamentben, ahol időközben 152 tagúra csökkent a kormánytöbbség, miután egy újabb képviselő távozott a kormánypárt frakciójából. Milena Aposztolaki régebben a fejlesztési ügyek államtitkára volt. Antonisz Szamarasz ellenzéki vezér elutasította a referendumot szorgalmazó kormányfői indítványt, és előre hozott választások megtartását tartja szükségesnek.
– Jeorjiósz Papandreu kormányfő nem tájékoztatta Evangélosz Venizelosz görög pénzügyminisztert arról, hogy népszavazást jelent be az európai hitelmegállapodásról – közölte kedden egy görög kormányforrás. Venizelosznak fogalma nem volt a miniszterelnök népszavazási tervéről – fűzte hozzá a névtelenül nyilatkozó. Egy befolyásos szocialista képviselő, Vaszo Papandreu is szembeszállt a kormányfő referendumtervével és kedden egy nemzeti egységkormány megteremtését követelte, amit szerinte előre hozott választásoknak kell követniük. Ugyanezt sürgette egy másik, szintén kormánypárti képviselő, Eva Kaili, hozzátéve: magától értetődő, hogy a népszavazási terveket azonnal vissza kell vonni.
Az ANA félhivatalos hírügynökség keddi jelentése szerint Görögország vezető pártjának hat befolyásos tagja lemondásra szólította fel a kormányfőt. A hat politikus a PASZOK nemzeti tanácsának a tagja, mindannyian a volt kormányfő, Kosztasz Szimitisz közeli tanácsadói voltak.
Ez a vereség beismerése?
A keddi görög sajtó egyöntetű véleménye, hogy lépésével Papandreu rendkívül megemelte a tétet, és felteszik a kérdést: vajon a kormányfő tájékoztatta-e előzetesen tervéről legfontosabb hivatali kollégáit, elsősorban Angela Merkel német kancellárt. A liberális Kathimérini „rendkívül kockázatos kezdeményezésként” értékelte Papandreu lépését, a baloldali Elefthérotypia pedig a „politikai vereség” beismerését látja ebben. Iliasz Nikolapopulosz politikai elemző véleménye szerint ez a pókerhúzás egy olyan döntés, amely az ország szempontjából öngyilkossággal felérő lehet, és veszélybe sodorhatja azokat a kényes tárgyalásokat, amelyek a brüsszeli megállapodás után kezdődtek meg a görög adósságot finanszírozó magánbankokkal. Mihalisz Macurakisz, a görög Alpha Bank vezető közgazdásza úgy látja: Papandreu kényszerből választotta ezt a megoldást, hogy kiutat találjon a belpolitikai helyzetre, ahol az ellenzék kategorikusan elutasít bármiféle segítséget, miközben a társadalomban egyre szélesebb körű a tiltakozás az életszínvonal meredek zuhanása miatt.
Időt nyerhetnek
Jeorjiósz Pagulatosz közgazdász, európai ügyekben járatos szakértő azt húzta alá, hogy a szocialista kormánynak most a legitimitását kell erősítenie, szorosabbra kell vonnia sorait, hogy elfogadtassa az újabb áldozatvállalásokat. Pagulatosz szerint a referendum melletti döntés lehetővé teszi a görög végrehajtó hatalom számára, hogy időt nyerjen, méghozzá úgy, hogy a lépés nem feltétlenül lenne destabilizáló hatással az eurózónára. Az EU ugyanis szerinte már bizonyította – s itt egy korábbi, elutasító döntéssel zárult ír népszavazásra utalt –, hogy „megvannak az eszközei a negatív konzultációkkal való szembenézésre”. Alkotmányjogászok egyébként megjegyzik, hogy ha a távolmaradás 60 százalék fölé emelkedik, a görög népszavazás érvénytelen lenne. Ez a szabály megoldást jelenthet a lakosság számára arra a dilemmára, hogy egy vasárnap megjelent felmérés szerint a görögök többsége – 59 százalék – elutasítja az európai megállapodást, miközben – 72,5 százalékuk – azt szeretné, hogy Görögország maradjon az euróövezetben.
