Eddig a német állampapírok a válság hullámaiban stabilitást jelentő sziklának számítottak. A görög és olasz válság idején a befektetők egymás kezéből kapkodták ki a német állampapírokat. Szerdán minden megváltozott. Berlin képtelen volt eladni a tíz évre kibocsátott német állampapírok harmadát. A felajánlott hatmilliárd eurós tételből az illetékes ügynökség csak 3,64 milliárdnyira talált vevőt, a papírok átlagos hozama 1,98 százalék. Először próbált a német állam két százalék alatti hozammal papírokat kibocsátani.
Ewald Nowotny, az Osztrák Nemzeti Bank igazgatója és az Európai Központi Bank igazgatósági tagja ezt riasztó jelzésnek értékelte, Marc Ostwald, a Monument Securities elemzője szerint az esemény maga a katasztrófa.
Jörg Müller, a kibocsátó ügynökség szóvivője próbálta megnyugtatni a kedélyeket: „A piac rendkívül ideges. Az állampapírok biztosítása időközben olyan drága, hogy befektetésként alig éri meg.” Már kilencszer előfordult, hogy nem sikerült a teljes kibocsátási mennyiséget lejegyezni, ennek ellenére a szóvivő szerint nincs veszélyben a szövetségi köztársaság finanszírozása. Általában az ügynökség húsz százalékát visszatartja a papíroknak, a „piac ápolása” miatt, és csak a másodlagos piacon adja el. Most azonban a szerdai mennyiség 39 százalékától kellene megszabadulni, ilyen magas arányra azonban 1999 júliusa óta nem volt példa
A sikertelen kibocsátás híre az euróövezeten belüli helyzet feszültebb nem is lehetne. A német papírokat eddig mérceként tartották számon, melyhez az összes többi kötvényt viszonyították.
„Az alacsony hozamok nem jelenthetik a hiányzó kereslet okát” – Ralf Umlauf, a hesseni tartományi bank elemzője. A sikertelen kibocsátás azt jelzi, hogy sokan kételkednek az Európai Unió euró-mentőcsomagjában, és ebben Németország viseli a legnagyobb szeletet.
