Félnek a németektől

A konzervatív berlini napilapban Paul Badde, Gerhard Gnauck, Thomas Kielinger, Sascha Lehnartz, Ute Müller, Hans-Jörg Schmidt Félelem Európa német gyarmatosításától című cikkben elemzi az euróválság következményeit.

Viharos idők járnak Európára. Egyre több ország kerül a pénzpiacok célkeresztjébe. Franciaország hitelessége inog, az EFSF eurómentő csomag a spekulánsokkal szemben igencsak lyukas erőd. Az európai valutaválság a következő hetekben tovább mélyül, és ezt tudja a kancellár is. Európa igen súlyos problémákkal küzd; Németország, az EU legerősebb gazdasága nélkül senki sem képes kimászni a slamasztikából. Ezt tudja Brüsszel, és tisztában vannak ezzel az európai fővárosok is. A válságban Európa régen elfogadta Németország vezető szerepét. Nem feltétlenül lelkesedésből, hanem kényszerből. Németország még képes a finanszírozásra, a legnagyobb tartalékokkal rendelkezik, a mentőernyő utolsó stabil oszlopa. Bár vitathatatlan a német vezető szerep, ez nem jelenti azt, hogy ne bírálnák sokan.

Számos euróövezeti tagállamban – ellenzéki pártok vagy sajtótermékek – megpróbálnak régi ellenérzésekbe életet lehelni. Óvnak a német hegemóniától, saját hazájuk jelentőségvesztését jövendölik, és a demokráciára leselkedő veszélyekről beszélnek. Spanyolországban a kancellár bűnbakká vált. Az embereknek az a benyomása, hogy a szocialista kormány kíméletlen megszorításai, mely sokakat válsághelyzetbe juttatott, Merkel nyomására történt. Időközben a lakosság jelentős részében meggyökeresedett az a kép, miszerint a gyakorlatban Merkel irányítja Európát.

A franciák számára mindig világos volt, hogy Németországgal közösen képezik Európa egyik legfontosabb hatalmi központját. Sokan azonban azt kérdezik, hogy meddig foglalhatnak még helyet a kocsi vezetőfülkéjében, és mikor parancsolják őket a teherautó platójára, a görögök és az olaszok mellé. Az ország hitelképessége már most is szenved a megingó bankoktól és a romló versenyképességtől.