Felújítják a kínai nagy falat

Kétmilliárd jüanos (közel 71 milliárd forint) költségvetéssel megindulhat a kínai nagy fal nyugati zárószakaszának javítása, felújítása.

A projekt keretében javítási munkákat fognak végezni a Ming-dinasztia (1368–1644) idején épült szakasz első – 1372-ben felhúzott – kapubástyáján, amely a városhoz tartozó területen fekszik. A pénzből jut egy a világ kulturális örökségeit bemutató parkra és az örökségvédelem ellenőrzőközpontjára is. A beruházás költségeit a központi kormány állja.

A Csiajü kapubástya forgalmas átkelője volt az ősi Selyemútnak, és 1987-ben felkerült az UNESCO Világörökség-listájára. Azt megelőzően, 1984-ben átfogó felújítást végeztek rajta. A beszámolók szerint 1986 és 1989 között összesen 10 millió jüant (354 millió forint) fordítottak a bástya és az annak két oldalán húzódó nagyfal-szakaszok rendbehozatalára.

A külföldi betolakodók és hódítók elleni védelem céljából az első nagy falat Kína első császára, Csin Sihuang (Qin Shihuang) (i.e. 259–210) építtette.

Egy 2008-ban készített országos felmérés szerint a Ming-dinasztia idején épült nagy fal hossza 8851,8 kilométer, az északkelet-kínai Liaoning tartomány husani (Hushan) szakaszától tart a Csiajü kapubástyáig.

A kínai nagy fal 10 tartományon, illetve tartományi jogú városon, autonóm területen vezet végig Észak-Kínában. Sajtójelentésekből, bűnügyi krónikákból és szakemberek nyilatkozataiból tudni lehet, hogy több helyütt jelentős károk keletkeztek már benne. A fő „bűnös” – a falnak mintegy egyharmad hosszán – a természet, de nem ritkán a környékbeli bányászat miatt rogyott meg a fal, másutt a tégláit építőanyagnak hordták el.

A védett országos műemlékek megrongálásért a kínai törvények szerint maximum 500 ezer jüan (17,7 millió forint) pénzbüntetés, de akár tíz évig terjedő börtön is kiszabható.