Kivégzés, nemi erőszak, kínzás – nekik mindegy

ENSZ-szakértők szerint ijesztően „népszerű” lett a zsoldosok alkalmazása az utóbbi egy évben a világon.

Az ENSZ közgyűlése számára egy öttagú bizottság készített jelentést a zsoldosokról. Mint írták, az országoknak sokkal szigorúbban kellene szabályozniuk a katonai és biztonsági magáncégek „rohamosan terjeszkedő” tevékenységét. Vezetője, Faiza Patel szerint a szakértői csoportot nagyon aggasztja az a tény, hogy feltehetőleg zsoldosok is részt vesznek súlyos emberijog-sértésekben, mint például önbíráskodás és kivégzés, emberrablás, nemi erőszak, kínzás, önkényes őrizetbe vétel és fogva tartás.

A legújabb afrikai események arról tanúskodnak, hogy a zsoldosok okozta problémák jelenleg is aktuálisak – mondta a szakértő, hozzátéve, hogy a felbérelt külföldi harcosokat új módokon is felhasználják. Patel közölte: sok bizonyíték van arra, hogy Laurent Gbagbo volt elefántcsontparti elnök mintegy 4500 libériai zsoldost bérelt fel, hogy a 2010-es választás elveszítése után hatalmon maradhasson.

A szakértő szerint számos jelentés szól Líbiában arról, hogy a Moammer Kadhafi megbuktatott vezető kormánya által feltehetőleg afrikai országokból és Kelet-Európából felbérelt külföldi fegyvereseket a békés tüntetések leverésére használták fel. Faiza Patel szerint „a zsoldosok tevékenysége gyakran jelent veszélyt a nemzeti, sőt a regionális békére és biztonságra. Komoly befolyásuk van a népek önrendelkezésére és az emberi jogokkal való élésre”. A munkacsoport sürgette az államokat, hogy vegyék őrizetbe és állítsák bíróság elé a súlyos erőszakcselekmények elkövetésével vádolt zsoldosokat.

A zsoldosok toborzása, felhasználása, finanszírozása és kiképzése tárgyában elfogadott nemzetközi egyezményt eddig 30-40 ország írta alá, és a szakértői csoport további országok csatlakozását szorgalmazta. Patel pakisztáni jogásznő, a Brennan Center for Justice és a New York-i jogi egyetem munkatársa szerint nehéz felmérni a magánhadseregekre és a biztonsági cégekre költött kiadásokat, amelyet évi 20 és 100 milliárd dollár közötti összegre becsülnek.

A kormányokon kívül nem kormányszintű szervezetek, magáncégek és az ENSZ is igénybe veszi a szolgáltatásaikat. Patel szerint az lenne a megoldás, ha kötelező érvényű nemzetközi egyezményben szabályoznák, milyen tevékenységeket végezhetnek ezek a cégek.