Ezt Sztáray Péter, a magyar Külügyminisztérium politikai igazgatója közölte, aki kedden a NATO brüsszeli székházában folytatott megbeszéléseket az atlanti szövetség vezető tisztségviselőivel, így több főtitkárhelyettesével.
Az MTI-nek adott nyilatkozatában a politikai igazgató megerősítette ugyanakkor, hogy Magyarország katonai értelemben „a szövetségesekkel együtt mozog”, vagyis miután velük együtt vonult be a közép-ázsiai országba, velük együtt is fog katonailag kivonulni onnan. Ez – tette hozzá – 2014-ig megtörténik.
Sztáray elmondta, hogy a tervek szerint e hónap végén – vagyis nem sokkal a december 5-i bonni nemzetközi Afganisztán-értekezlet előtt – fogadják majd el Magyarországon a külügyi és a honvédelmi tárca együttműködésében készülő középtávú Afganisztán-koncepciót.
A magyar külügyi politikai igazgató a másik fontos NATO-műveletről, a koszovói KFOR-misszióról is eszmecserét folytatott az atlanti szervezet székházában. Mint hangsúlyozta, magyar álláspont szerint óvatosnak kell lenni a KFOR-létszám további csökkentése ügyében.
Az elmúlt hónapok fejleményei miatt a NATO elhalasztotta a mostani 5500 fős létszám eredetileg jövő év elejére tervezett további csökkentését. A KFOR-ban szolgáló magyar katonák száma jelenleg 250, és egyelőre ez sem csökken tovább. Más résztvevő országok korábbi létszámcsökkenése miatt a magyarok számaránya ma magasabb a KFOR-on belül, mint korábban.
Sztáray Péter áttekintette NATO-partnereivel a dél-mediterrán térség demokratizálásában az atlanti szövetség által betölthető támogató szerepet. A NATO-ban az az álláspont, hogy a szervezet ebben főszerepet nem játszhat, de igény esetén bizonyos szerepvállalástól nem zárkózik el.
A NATO magyar főtitkárhelyettese, az újszerű biztonsági kihívásokkal foglalkozó Iklódy Gábor arról tájékoztatta Sztárayt, hogy az általa vezetett részleg több kérdésben – így a terrorizmus elleni harc, illetve a számítógépes rendszerek elleni támadások kivédése témájában – készül konkrét programokkal a NATO jövő májusi chicagói csúcstalálkozójára. Magyarország jövő ősszel nemzetközi konferenciát szervez a kibernetikai térbeli biztonság témakörében.
A chicagói csúcs abban az értelemben is témája volt Sztáray Péter brüsszeli megbeszéléseinek, hogy a politikai igazgató kitért NATO-beli partnereivel az Oroszországhoz fűződő viszonyra. Megítélése szerint az, hogy jövő tavasszal lesz-e NATO–orosz csúcs is a chicagói NATO-csúcshoz kapcsolódóan, döntően attól függ, hogy születik-e addig NATO–orosz megállapodás a rakétavédelem ügyében.
Sztáray az MTI-nek elmondta: Magyarország, saját biztonságát szem előtt tartva, fontosnak tartja az európai rakétavédelem megteremtését, és azt tekintené a legjobbnak, ha abba valamilyen módon be lehetne vonni Oroszországot is. Ha azonban ez utóbbi nem sikerül, a programot akkor is folytatni kell.
Az orosz részvétel ügye – közölte a magyar vezető diplomata – azért kétséges, mert egyfelől tisztázatlan az oroszok bevonásának kölcsönösen elfogadható mértéke, másfelől nem dőlt még el, hogy az orosz bekapcsolódást kiegészítik-e majd jogilag kötelező erejű garanciális megállapodások is.
