Miután október végén az EU megállapodott az euró-mentőcsomag feltöltéséről, minden párt azzal számol, hogy Brüsszel megkeresi Svájcot. A csomagban az elképzelések szerint alacsony eladósodottságú országok közvetlenül vagy egy állami alapon keresztül közvetve részt vehetnek. Japán már 2,7 milliárd euró értékben bevásárolta magát a mentőcsomagba és ígéretet tett arra, hogy állampapírokat fog vásárolni. Oroszország 10 milliárd dollárnyi segélyt helyezett kilátásba. Kínáról mint hitelezőről szintén beszélnek. A mentőcsomag egybillió eurós hatással rendelkezne.
A szövetségi pénzügyminisztérium (EFD) időközben már azon gondolkodik, hogy Svájc miként vesz részt ebben a folyamatban, magyarázza egy jól informált forrás. Mert a svájci gazdaság alapvető érdeke, hogy az euróövezet helyzete stabilizálódjon. Mielőtt a politika vitatkozhatna a részvétel kockázatáról, egyrészt hiányzik a Svájchoz intézett formális felkérés, másrészt még bizonytalan, hogy pontosan miként fog a mentőcsomag kinézni.
Az már biztos, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) valamilyen módon részt vesz, csak az a kérdés, milyen formában. A svájci parlament már márciusban úgy döntött, hogy az IMF-nek nyújtott hitelt 2,2 milliárd frankról 16 milliárdra növeli. Hogy ez az eszköz a tervezett mentőcsomaghoz elegendő lesz, azt november 3-án nem tudta megmondani a pénzügyi tárca.
A következő szerdán a kormányfői tisztet betöltő Micheline Calmy-Rey Zürichben találkozik az unió elnökével, Herman Van Rompuyjel, hogy a kétoldalú kapcsolatokról és az euróválságról beszéljenek. Lehet, hogy ekkor érkezik meg a hivatalos felkérés. Susanne Leutenegger-Oberholzer szocialista nemzetgyűlési képviselő feltételezi, hogy nem közvetlenül az EU fog bekopogni Bernben, hanem az IMF. „Ha az IMF felkér, Svájc részt vehet a mentőcsomagban – véli Leutenegger. – Végül is egy stabil pénzpiac fontos a számunkra.” A végleges ítélethez hiányoznak a részvételi feltételek.
(Tages-Anzeiger, tagesanzeiger.ch)
