Schmitt Pál kedden Buharában a magyar sajtó képviselőinek úgy nyilatkozott, Taskentben nagyon szívélyesen fogadták, találkozott az ország vezetőivel, Iszlam Karimov köztársasági elnökkel és Dilorom Tosmuhamedovával, az üzbég Törvényhozó Kamara (a parlament alsóháza) elnökével, Savkat Mirzijajev üzbég miniszterelnök pedig végig elkísérte az országban tett látogatásán. Mint emlékeztetett, az üzbég elnökkel elsősorban a mezőgazdasági, vízügyi és energetikai együttműködés lehetőségeiről tárgyaltak. Az államfő kitért arra is, útja jelentőségét növeli, hogy magyar üzletemberekből álló népes delegáció is vele tartott, s a látogatást véleménye szerint „konkrét üzletkötések” követhetik.
A közép-ázsiai körúton tartózkodó államfő az üzbegisztáni Buharában kedden kifejtette, Vámbéry Ármin egyaránt fontos a magyaroknak és az üzbégeknek. A híres orientalista 1862-ben indult második keleti útján eljutott Közép-Ázsiába, és hiteles információkkal látta el a világot a nyugati civilizációtól akkor még elzárt térségről – mutatott rá. A köztársasági elnök beszédében emlékeztetett, utazása alkalmával Vámbéry Ármin az orosz birodalom közép-ázsiai befolyásának növekedéséről is hírt adott.
Schmitt Pál kitért arra is, hogy a Kelet-kutató utazásainak célja volt a honfoglaló magyarok nyomainak és a magyar–türk rokonság bizonyítékainak keresése is. Vámbéry Ármin pozsonyi és pesti tanulmányai után elsajátította a török nyelvet, és nyelvtanító lett az Oszmán Birodalomban. Miután innen visszatért, újabb útra vállalkozott: álruhában, dervisnek öltözve indult Közép-Ázsiába, és iráni városok után Hivába, Buharába és Szamarkandba is eljutott – idézte fel az államfő. Mint mondta, az utazásai után nagy hírnévre szert tett Kelet-kutatót fogadta Viktória brit királynő és III. Napóleon francia uralkodó is. Vámbéry Ármin születésének 180. évfordulója jövőre, halálának 100. évfordulója pedig 2013-ban lesz – fűzte hozzá.
Khusenov Samoidin Kosimovich, Buhara kormányzója a megemlékezésen kiemelte, Vámbéry Ármin könyvei és cikkei felkeltették Európa érdeklődését Közép-Ázsia történelme iránt, az orientalista mindig objektívan, részrehajlás nélkül írt a térségről.
Vámbéry Ármin (1832–1913) Kelet-kutató, egyetemi tanár, nyelvész, utazó a Magyar Tudományos Akadémia tagja az Oszmán Birodalom nyelvének elsajátítása után bejárta Közép-Ázsiát, majd útjáról több sikeres beszámolót tartott Európa-szerte, és tucatnyi könyvet jelentetett meg. Különösen fontos, hogy első kézből számolt be az oroszok közép-ázsiai terjeszkedéséről.
Schmitt Pál üzbegisztáni programja befejezéseként délután megtekinti a Régi és örök Buhara című kiállítást, a Szamanidák mauzóleumát és egy mecsetet. Később közép-ázsiai útja második állomására, Türkemisztánba utazik tovább.
