„Nem feledhetik el a leckét, amit kaptak”

A jonpjongihoz hasonló „lángtengerbe” borulhat a szöuli elnöki palota, ha Dél-Korea akár csak egyetlen lövést is lead Észak-Korea területére – figyelmeztetett az észak-koreai néphadsereg.

Dél-Korea szerdán harci repülőgépeket és rakéta-indítóállásokat, tüzérségi ágyúkat és hadihajókat mozgósított annak a tüzérségi támadásnak az első évfordulójára, amelyet az északi hadsereg intézett a Dél-Koreához tartozó, sárga-tengeri Jonpjong szigetének laktanyája és halásztelepülése ellen, két katona és két építőmunkás halálát okozva.

Csoma Mózes, az ELTE Koreai Tanszékének tanszékvezető-helyettese az MNO-nak korábban arról beszélt, hogy Észak-Korea lassan, de biztosan nyit a világ felé. Kim Dzsong Un személyében megtalálták a leendő utódot, és ugyan katonai erődemonstrációk most is előfordulnak, a helyzet „messze nem olyan vészjósló, mint azt sokan gondolnák”.

A déli hadiflotta akkor – Phenjan figyelmeztetése ellenére – 70 ezer katona részvételével gyakorlatozott a fegyverszüneti vonal közelében, és az északi parttól távoli, de vitatott hovatartozású vizek felé adott le lövéseket. Az északi fél ezt torolta meg a sziget lövetésével, amely az első, lakott terület elleni támadás volt az 1950–1953-as koreai háború óta.

A jonpjongihoz hasonló „lángtengerbe” borulhat a szöuli elnöki palota, a Kék Ház, ha Dél-Korea ezúttal akár csak egyetlen lövést is lead Észak-Korea területére – figyelmeztetett csütörtöki nyilatkozatában az észak-koreai néphadsereg. „Nem feledhetik el a leckét, amit kaptak” a Jonpjong elleni tavalyi csapással – hangoztatta egyebek közt a hivatalos KCNA hírügynökség által közölt nyilatkozat.

2010 tavaszán egy súlyosabb incidens is megterhelte a két Korea viszonyát; márciusban egy robbanás következtében kettétörött és elsüllyedt a dél-koreai hadiflotta Cshonan nevű cirkálója, s 46 tengerész veszett oda. Halálukért Szöul Észak-Koreát tette felelőssé, azt állítva, hogy a Cshonan katasztrófáját egy északi torpedótámadás okozta.

A két Korea technikai értelemben a mai napig hadiállapotban áll egymással, miután a háború csak fegyverszünettel ért véget, s a hadban álló felek azóta sem kötöttek békeszerződést. Észak-Korea pedig vitatja az ENSZ által 1953-ban meghúzott tengeri határvonalat, amely az évek során újabb és újabb konfliktusok forrása volt. Dél-Korea átlagosan háromhavonta tart haditengerészeti gyakorlatot a nyugati partvidék mentén, Észak pedig a mostanihoz hasonló hangvételű fenyegetéssel reagál a két ország közötti minden feszültségre.

A tavalyi két incidens óta Dél-Korea újabb dollármilliókat költött fegyverzetének fejlesztésére, s a vezérkari főnök kijelentette, hogy erői „szétzúzzák az ellenséget”, ha az ismét támadásra szánná el magát.