Szarajevóban múlt hét pénteken Mevlid Jasarevics kalasnyikovval rálőtt az amerikai követségre, majd a 23 éves merénylő tűzharcban megsebesült, egy rendőrrel egyetemben. Az esemény hullámai pedig nem maradtak Bosznia-Hercegovina határain belül. A vahabiták egyre növekvő fenyegetést jelentenek Szerbiának – nyilatkozta Dragan Simeunovics szerb biztonsági szakértő, aki mindehhez ezért hozzátette: „nem minden szerbiai vahabita veszélyes, de nem vitatott, hogy vannak szélsőségesek közöttük, akiktől nem áll messze a terrorizmus sem”. Szerinte a Balkán iszlamistái az internet segítségével állnak kapcsolatban a világ más terrorszervezeteivel, és kiemelte a megelőző fellépések fontosságát, 2001. szeptember 11-ét hozva például.
Az angol nyelvű, Dél-Kelet-Európával foglalkozó Balkan Insightnak nyilatkozott még Zoran Dragisics is, aki szintén biztonsági szakértő. Egyetért kollégájával a fenyegetettség ügyében, de ő úgy véli, hogy hazája nem első számú célpontja a terrorszervezeteknek, és biztos abban, hogy a szerb belügy odafigyel a vahabitákra. Közvetlenül a szarajevói támadás után feltételezett vahabiták ellen razziát indítottak a szerb rendőrök Jasarevics otthona, Novi Pazar mellett Sjenicában és Tutinban is. Tizenhét feltételezett szélsőségest őrizetbe vettek, és az MTI tudósítása szerint lefoglaltak telefonokat, számítógépeket és laptopokat, valamint megerősítették az amerikai nagykövetség védelmét.
„Nincs egyenlőség a különböző nemzetiségű lakosok között”
A vahabiták nem először adnak feladatot a szerb és a bosnyák belügyi szerveknek. Idén júliusban például Ivica Dacsics szerb szakminiszter nyilatkozott arról, hogy a raskai körzetben letartóztatott vahabiták mellett albán és koszovói terroristák okoznak biztonsági problémát országa déli részében, ahol „nincs egyenlőség a különböző nemzetiségű lakosok között”. Tavaly pedig arról tudósított a Magyar Szó internetes oldala, hogy az 1992 és 1995 közötti háború óta a legnagyobb rendőrségi akcióját hajtotta végre hatszáz boszniai rendőr Gornja Maocsában, vagyis ott, ahol feltételezések szerint a legtöbb vahabita él.
De kik is azok a vahabiták? A szunnita vallási irányzatot Mohamed Ibn Abdul Vahab alapította a 18. században. Tanításának lényege a Koránhoz való visszatérés volt, meggyőződése szerint Mohamed próféta gondolatai köré rengeteg olyan tévhit épült, amelytől meg kell szabadítani az „igaz hitet”. A vahabita irányzat követői ezért igen puritán életet élnek, hiszen az előírás szerint nem csak a luxust, az alkoholt, de a dohányt, a kávéivást és a feltűnő ruházatot is kerülniük kell a követőknek.
A Balkánra úgy jutottak el, hogy a délszláv háború alatt iszlám vallású harcosok százai küzdöttek a muzulmán bosnyákok oldalán a szerbek és a horvátok ellen. A háború után közülük egyesek távoztak, mások maradtak és állampolgárságot szereztek. Az iszlám jogon (saria) alapuló vahabita vallási irányzatuk és életmódjuk – amely felett a hivatalos egyházi szervek nem gyakorolnak ellenőrzést – több száz bosnyák követőre talált.
